Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

A vizsgált időszak, a 18. század vége és a 19- század első fele egybeesett Magyarországon a barokk kerteket felváltó angolkertek, a tájképi kertek nagy korszakával. Mind NAGYVÁTHY, mind PETHE, akiknek meghatározó véleménye és szakismerete alakította a Keszthelyi Uradalom és a Georgikon mindennapjait, az angolkertek csodálói és terjesztői voltak. Nem véletlen, hogy a keszthelyi barokk Festetics-kertből, épp a Georgikon oktatási céljának is megfelelő, ugyanakkor a polgári fejlődést, és szellemiséget hirdető kertek a tájképi angol kertek gyors fejlődését, kialakulását segítették elő. PETRI Banhard, aki az angolkertek tervezésében, létesítésében Magyarországon élen járt, az első nyilvános parkot is Pesten, az ún. Orczy-kertet tervezte meg. A futóhomokos talajt a fákkal és a parkkal próbálta megkötni. Fáradozását több sikertelenség után, pl. 1794 száraz tavaszán háromszázezer facsemetét pusztított el a homokverés, végül siker koronázta. Nem lehetett véletlen, hogy a Keszthelyi Festetics Uradalom és a Georgikon egykori kertészét alkalmazta Orczy báró, BENE Gergely személyében, aki ekkor már elismert szaktekintély volt mind belföldön, mind külföldön. A keszthelyi uradalmi és kastélyparkbeli, valamint a georgikoni gazdag szakmai tapasztalatait így az első közkertben, városi sétaparkban hasznosította tovább. De ez már más történet... JEGYZETEK 1 (Kert- és társadalomtörténeti tanulmány, főleg a dunántúli Esterházy- és Festetics-kertek példáján) 2 ZádorA. 1973- 3-55, 1987-88. 291-345. 3 Fr. Günther 1984. 4 Ilyen történeti haszonkertet terveztünk majd két évtizede a keszthelyi Georgikon Majormúzeum akkori 3 ha. nagyságú kertjében, amíg az értetlenség lehetetlenné nem tette ezt. Csorna Zs. 1984.101104. Mostani cikkem az akkori kutatásaim összegzése és a részadatok sokaságának összefoglaló értelmezése, 1997-ben készült és mind a társadalomtudomány, mind a kertészettörténet, kertművészet-történet szempontjait vette figyelembe. Azóta örvendetesen több kertművészeti tanulmány is megjelent, de alapvetően nem módosították a több éve megírt, itt közreadott tanulmányomat. Vö: Mőcsényi M. 1998, Adrian von Buttlar. 1999, Galavics G. 1999, Történeti kertek. Kertművészet és műemlékvédelem.2000, Királyi és hercegi kertek Magyarországon.2001, 5 Takáts S. é.n. 30-396 Stirling J. 1996. 121. 7 uő. 142. 8 MOL.. Teleki csal. lvt. P. 663. Miscellanea. 16-18. század. 2. cs.l47-l47/b. 9 A szakirodalom Takáts Sándor, B. Nagy Margit, ZádorAnna nem kertészeti-szakmai szempontú adatfeltárásai és Stirling János reneszánsz kertkultúrát áttekintő munkája ellenére és után is még adós az alapos önálló kertészettörténeti-levéltári kutatással és adatsorokkal. Mindezt a véleményemet még a legújabban, a közelmúltban megjelent tanulmányok esetében is fenntartom. 10 Bél M. 1730. 265. 11/ Szikra É. 1992. 108.