Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

szem észre, hogy ő néki a rétre nézve más Ideái vágynak, és nem kívánna az Erdőhül ültetni való fákat, magam is ugy tartom, hog' egy átollyában nem oda való az Erdei fa, és eg'ébb eránt is már most késő lenne az ültetés az erdei fára nézve, a hol még alkalmasint hó is van a fóld is fagyos, ha ugyantsak kell valamit tenni, úgy tartom hogy az jövő őszre kell hallasztani, de már akár hog' legyen is, ha Engel azon kívül is el jön, concerrállya uram Eötsem véle is, és a mennyire lehet Eő Nága kívánsága telljeséttessen."*

1 A fentebbi példák egyben azt is jelzik, hogy a haszon- és díszkertek, mint az uradalmi kertészek feladatkörei, nem határolódtak el, nem különültek el élesen egymástól. Feladataikat mindegyikben el kellett látniuk a kertészeknek, lehetőleg magas fokon. Ezek a feladatok pedig speciális szaktudást, érdeklődést tételeztek fel. A kertek sem határolódtak ekkor még oly élesen el, mint azt ma gondolnánk. Pl. a Mosón megyei, Nezsideri járás Gátha (Gattendorf) községben az angol kerthez a 19- század első harmadában gyümölcsöskert, veteményeskert, több üvegház és melegágy is tartozott.

83 Az uradalmi kertészek speciális szerszámokkal dolgoztak. Ezek az uradalmak tulajdonai voltak. A Rohonci Uradalomban pl. már 1634. május 15-én az alábbi szerszámokat, kertészeszközöket írták össze:

84 „Vagyon Kis altalagh N.3 Eg' rész Öregh kana öntenj való Kett plehes kana azokis öntenj való Vas szyles kapa N.3 Egy Toót vas kapa Vas as so N.8 ....vas asso N.9 Hat vas gerebra N. 6. Egy Sinor eölre N.35 Mas Sinor eolre N. 10 Vas oltok N.3 Eg' kys kapa N. 1 Egy aj to retezestul és lakatostul." A következő évben, 1635-ben hasonló, de már más, talán új eszközöket is feltüntettek itt, ami talán a kertészeti munkák révén elhasználódott, eltörött, elöregedett szerszámok pótlásán túlmenően olyan újabb munkákat is mutatnak, amelyeket a korábbi évben esetleg még nem végeztek. Főleg a savanyítás, tartósítás eszközei tűnnek szemünkbe. Ugyanakkor részletesebben, pontosabban meghatározva írtak le egyes szerszámokat, amely az uradalom érdekét is szolgálta, így pl. az eszközök anyagát hangsúlyozták jobban, hiszen a fémeszközök a mezőgazdaságban ebben az időben még drágák és viszonylag ritkák voltak. A kertészet speciális szerszámai között az összeírás tanúsága szerint azonban már több, fémből készültet láthatunk. A rohonci kertészházban a következő szerszámok, eszközök voltak:

83 „Uborka sózni való hordoczka N.6"