Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

ge hallatszik ki: M hozta azApátfavi Káplán a gyümölcsöt, és nagyon dicsérte mint a Kertet, mintáz Várat, magam sem bánnám ha meg láthatnám,.."'

1 Nemcsak a haszonkertek, hanem a kastélyok, rezidenciák körüli díszkertek is gyarapodtak. Ismerjük a pécsi barokk püspöki díszkertet is, amely a déü városfaltól nyugatra terült el. 1778-ban hordókban és cserépedényekben elhelyezett egzotikus fákról, két üvegezett pavilonról és kertészlakról olvashatunk."

2 A díszkert szabályos úthálózattal, nyolc mezőre osztotta a kertet. Három díszkút, szobor, díszítette a még franciakertet, ahol a püspöki kertész több helyiségből álló háza állt. Azzal szemben üvegházat lehetett találni, amelynek déli oldala farácsos, üveges szerkezetű volt. Az üvegházat három kályha fűtötte, ami alatt még pince is húzódott. A kertésznek külön fűthető palántaház is rendelkezésére állt. 1769-ben Pozsonyból pl. hajón Mohácsra, a mecseknádasdi kastélykertbe speciális fűtött ládákban gondosan becsomagolt ananásztöveket szállítottak. A Pápai Uradalomban 1790. szeptember 16-án számolt be az uradalmi tiszt püspökének arról, hogy a várkertben a kőfaragók hamarosan hozzákezdenek két kőoroszlán faragásához, valamint egy vízeséses barlang kialakításához. ,A Kert eleibe teendő Két Oroszleánynak való kövek a Vár Udvarában vágynak 7 és talán 8 tzadfél Suhnyi hoszaságu, jeles állatok készülnek belőlük Sütsi márványbúi; tsak a kép faragó iparkodgyon, minden külső is meg csudálhattya. " „Egy Grottátis építek a Várkertyében, reménlem Különös gusztusa nem lesz párja az Országban; Papai Határában...találván abbttl csinálom Koszi kiás külső formáját. "

73 Hamarosan a prefektus már a végleges helyére állított, a várkert előtti oroszlánszobrokról számolt be."' Mindezek a kerti díszítések és kertművészeti elemek az egri püspök földesúr társadalmi rangjához, a kor szokásos presztízséhez, elvárásaihoz hozzá tartozott. A püspük nem is tiltakozott ezek ellen. 1791 nyárutón is küldtek számára gyümölcsöt kertjéből, amelyet azonban a kerti napszámosok, rabok - akikkel dolgoztattak - és a kertben sétálók dézsmáltak meg. A prefektus levele szerint: ,JVem külömben eg' Terschlagban a Nag' kertbül Körtvélt, almát és Baraczkot, a mennyire az idén termelt, és az Kertben dolgozó Napszámosok Rabok és Sétálók el nem loptak."'" Uradalmi gyümölcsös kertekről a Dunántúlról és távolabbi régiókból még több helyről van tudomásunk, mint a helyi igényeket kielégítő és kisebb mértékben piacra is termelő kertekről."" Az uradalmi kertészeknek szerteágazó feladataik voltak, nem csak a gyümölcsösök kezelése, gondozása. A 19. század elején készült el a Ráday család birtokaira az az utasítás, amely tartalmazta, hogy mit is vártak el az uradalmi kertészektől: ,A kertészek szorgalmatosságát vigyázó szemmel tartani és őket, ha tunyák, kötelességekre serkenteni s a korhelykodástól tiltani; nem külömben okosan utánok látni, hogy a meleg ágyakból, vagy hajtó kasznákból a termesztvényeket és a kerti veteményeket s gyümöltsöket, kivált míg azok újságok, lopva el ne adogassák, hanem azokat az-uraság számára híven beadják; mindenből elegendő provisiot tsináljanak; a felesleg valókat vagy nem tarthatókat ha el-adják, az a tiszt hírével s controleriájával legyen; a gyümölts fákat szaporítsák, melly végre oskolákat tartsanak; a kertben a hasznost a széppel egyesítsék, hogy ha valaki a kertet láttya, oka ne legyen mind a kertészt, mind a tisztet, mind az uraságot meg szólni. "

77 Ezek a kertészeket el-