Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

szaporító edények, tüzdelőfák és más szerszámok), valamint 12 szekér gubacshéj beszerzése, széjjelterítése az ananászágyakhoz (!). Az angolkertben pedig 1500 napnyi gyalogrobotot használt az uradalom fel a körmendi újvárosiaktól, akik közül többen 250 pengő mértékben a robotot megváltották. De faültetésekkel foglalkoztak, egyengetésekkel a kertben, a kerti tánchelynél pedig a bormérő hajlék helyreállításán, szerszámok készítésén dolgoztak, és a „vakondok fogdozásra" 12 pengőt számoltak el. Emellett a körmendi várkertnél eg}'vasárnapi őrre (parkőr) összesen 3228,39 pengőforintot használtak fel." Az uradalmi kertészek, ugyanúgy, mint mis uradalmi, konvenciós alkalmazottak, mint pl. az uradalmi kádárok, az uradalmaktól kapott szolgálati lakásban, az ún. kertészházban laktak. Ezek sokszor a kerti szerszámoknak is raktárhelyei voltak, de lehetséges, hogy a szaporítóhelyek is ezek lehettek. A Rohonci Uradalom kertészházáról tudunk 1635-ből, amely alatt a kertészeti szerszámok összeírása tanúsága szerint pince is volt. Itt pl. káposztáshordó is állt, a fenti kertészházban pedig sózott uborkának való hordócska.*' Tehát a kertészház, az uradalom egyik alaposan, pincével megépített, komoly építménye volt általában és nem dülöngélő viskó. 1787. november 6-a és 17-e között jegyezték fel a Pápai Uradalomban a prefektusi levélmásolati könyvben: Concertáltuk a jövendőbeli Kertésznek lakása, Traibházat ugy... mind a KertésznekProjectumit várom, bog)' magammalExzellenk be küldhessük", vagyis az új kertészt házzal várta az uradalom, és a hajtató házat (üvegházat) a kertész más terveivel együtt a prefektus várta, hogy ESTERHÁZY Károly részére továbbíthassa." A Festetics család Keszthelyi Uradalmában is 1789-ben, majd 1790-ben 40 forintot fizetett árrendába, vagyis bérleti díjként egy régi kertészház után LAINER Péter." A kertészházról jó leírással rendelkezünk a 18. század végéről, a 19. század elejéről, a Balaton-környék egyik híres nemesi családjától, a Bezerédy családba beágazott Szegedy család tulajdonából. ,A Kertésznek lakására többi épületeknek napkeleti végén levő hajlékban vagyon eg' szoba, és Konyha, azon kivül Zöldségeknek téli tartására Kamara, ennek és a Konyhának, melly Kéményre, és az azt tartó fáig boltozatra vagyon derék falai téglábul mésszel álléttattak, a szoba falai pedig talpra rakott morbid vágynak a szoba fóllül, Bükfa deszkávalpadlásolva, és meg sározva, az alla pedig már vásott töredezett téglával ki rakva lévén, Konyhának a Kémén tartó falon kívül való padlása, ugy az Kamaráé is gerendákra, és azokon feliül Bükkfa, és Tölgyfa deszkákra, a födele Szelemenre Léczekre, és Nádra általaiban romladozott karban. "

59 A kismartoni angolkertben is állt egy kertészház, amely a ma helyreállított kastélypark nyugati szélén áll keskeny, kőkeretes ablakaival és érdekes formálási! kéményeivel. A keszthelyi kastélykertben is állt egy kertészház, amely leltárából tudjuk, hogy a kertészlegény szobájában 1845-ben a következőket tartották nyilván: - fuvészkerti gabonák jegyzéke 1 db., - georgikoni szőlőiskola jegyzéke 1 db., - georgikoni konyhakerti fák jegyzéke 2 db., - georgikoni kerti füvek és virágok jegyzéke 1 db., - gyümölcsnevelő faiskola jegyzéke 1 db., - dendrológiai kert faiskolai jegyzéke 1 db.,