Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)
leményét nyíltan meg is fogalmazta az 1791-ben megjelent, nagy' visszhangot kiváltott szakkönyve hasábjain. Azt írta: „majd minden vagyonos Gazda azon igyekszik; hogy a Városhoz közel, valami Kertre tehessen szert, mind maga mulatságára, mind Házi szükségére nézve. Ezek többnyire kertészeket tartanak, és többet termesztetnek a magok szükségeknél. Az egész haszon áltáljában a Kertészeké. -Nekik a Kert eg}' Pénzekben sints; az Uraság költ mindenre; s azon felül még a Kertész a maga Fizetését-is meg-kívánja. A kertésznek mind egy, ha két Petreselymes-Ágyat három rest munkás, hat nap alatt kapáll-is meg; az őSzámadását az Uraságnak mind egy Krajtzárig ki kellfizetni. És ő nem gondol vele, ha szinte a Költség tízszer meg-haladja -is a Jövedelmet. Sokszor a veteményt igen bakatelláért el-fetsérli; és annak-is alig adja harmad részét számon: a Gazda pedig nem tudhatja, mit és mennyit árúihatott el a Kertész? Ritka szerentse az, hogy a Kertekre tett Költségnek tsak az Interesse-is ki-jöjjék. - Még-is minden Kertet tart: mert kedve tartja. - És a mellből a Vevőknek van egyedül hasznok: mert azok azt a mi az Uraságnak egy Mátjássában van, egykét filléren meg-veszik. - A Városi-Kertészek ha Zöldségek egy nap mind el-nem-kél-is: nem veszítenek: mert az arra készített Pintzékben, mind addig meg tartják, míg Vásár /essz: de a kik a Falukról viszik-bé a zöldséget: sem miségért-is kenteiének azt el-vesztegetni: és így a ki-árult pénz, még tsak a Szekér bérre sem elég. Ezt látván, nem tudnám meg-mondani minek a nagy Kertek és Kertészek !A melyet már nálunk-is sokan által-látván, a Kertészeket el-botsátották; és a Kertnek egy részét a Konyha szükségéhez mérvén, azt Házi-Tselédjeikkel miveltetik. Hogy tehát ezek a Háznál Inas-esztendőt nem töltött Kertészek mind a szükségre, mind a gyönyörűségre elegendőt, és jót termeszthessenek: illő hog}' a Kertek körül való Rendtartásokat, közönséges tapasztalásokat, és a jó vetemény nemeket, s termesztések módját ezeknek, röviden elől-adjuk.^ Az uradalmak azonban, a fentebbi elítélő vélemény ellenére is, alkalmaztak uradalmi, konvenciós kertészeket. Konvenciós cselédek között említették a Pándi Uradalom kertészét is, akinek pl. 1798-ban 1 kilát vetettek ,Nagy úr Kertje mellett az gyalog út mentében. " 5i A kertész fizetése ekkor 60 forint készpénz volt, amiből 5 forintot fel is vett előlegként a kertész, valamint szűr, kankó, nadrág, kalap, egy pár új csizma és egy pár fejeilés. A ruhák esetében a legnagyobb és a legkisebb méretű közül válogathattak. 5- Ismerjük a Luzsénszky Uradalomból RHENUS János kertész 1813. január l-jén kelt konvenciós levelét is, amellyel meghatározták kötelességét és bérét. 54 Rhenus János meg tartatott Kertesznek az 1813- esztendőre, Kinek fizetése Leszen esztendöbéli úgymint negyven ött ie 45 Rf Mely fizetésére tartozik a Mlgos Uraság Kertyét és melyet szorgalmatossan tartom és minden Kertészi kötelességben híven és serényen el járni. Téli időben ha az Környül alás úgy hozván magával az Asztalnál fel Szolgálni 1-a Janur 1813- Borbás István Sztó." (számtartó) A herceg Batthyány család körmendi várkertjének 1839- évi kiadásai között is szerepelt - alkalmazotti bérként - a kertész és a két kertészsegéd fizetése. Feladataik bőven voltak, mert az üvegházakban két napszámos az egész évben a következő munkákat látta el: trágyahordás, szétterítés, növénytartó kádak készítése, fütőfa vágás és fűtés, eszközkészítés (valószínű ládák,
