Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)
A Sági Uradalmi kertészről, Hubert Györgyről van adatunk 1781-ből, 4 " amikor elszámolt 3 forintról és 2 1/2 krajcárról, amelyet a kertbéli zöldségekből vett be. Uradalmi bérmunkás kertész vezette Tatán a Pápai Uradalom kertjébe azokat a jobbágy robotosokat, akik visszaéltek robotmunkájukban. Ugyanis mind Tata, mind Csákvár kertjei már felismerhetők Magyarország II. József rendeletére (1784) készült felmérésén. Tehát ezek az angolkertek korai keletkezésűek. Tatán két kert is volt, mindegyiket nagy vízfelület gazdagította. Már KAZINCZY Ferenc is említette őket, valamint a növényzet szépségét és gazdagságát. Hatására a reformkor híres bencés szerzetese SZEDER Fábián, aki különös vonzalmat érzett a kertészet iránt - ezt a szerepét még kevéssé ismerjük, bár kertészeti kézirata a pannonhalmi Bencés Apátságban megtalálható - az angolkertekről kis tanulmányt jelentetett meg a Tudományos Gyűjteményben. 48 1792-ben a Tatai Uradalom prefektusa külön engedélyhez kötötte a grófi kertben való robotolást, mert a könnyebb munka miatt a robotosok inkább a kertbe jártak dolgozni. Az uradalom angol és billegi kertjében szívesen jártak a robotosok dolgozni, még parancsszó nélkül is. Ugyanis itt a munkák mindig könnyebbek voltak és kevésbé ellenőrizték őket. Egyes jobbágyok ezért már gyermekeiket küldték el maguk helyett, vag} 7 az önkényesen rövidebbre fogott munkanapokat henyéléssel töltötték el a hűs, jó illatot árasztó, árnyékot adó díszfák tövében, a parkban. Ezért az uradalom megszigorította az ellenőrzést, a billegi kertésznek meghagyták, hogy aki a beosztása és kijelölése nélkül jött a kertbe dolgozni, azt ezentúl el kell küldenie. A szükséges kerti robotos munkások számát a kertésznek minden vasárnap jeleznie kellett a tiszttartó részére, aki ezt az igényt az ispánokkal együtt parancsba adta ki. A robotba menőket napfelkelte előtt a lakásuknál összeírták, a nevüket pedig cédulára felírták. A cédulával kezükben a robotos jobbágyokat a kertészhez küldték, aki ismét megszámolta őket és cédulájukat szintén ellenőrizte. így sikerült az uradalomnak elérnie, hogy csak azok dolgozhattak a grófi kertekben, akik a listára fel voltak írva. A többi robotos, aki illegálisan, cédula nélkül tartózkodott a kertben, elvesztette a napját. Az uradalom tiszttartója felhívta a figyelmet arra is, hog}' sorrendben minden robotos nehezebb és könnyebb munkát is ellásson, úgy kellett a kertésznek beosztania őket, hogy: „sem egynek, sem másnak favorizáltassék...Ne engedjék, bog)' a tehetős marhás jobbágyok ok nélkül gyalog munkára mennyének, és így az eddig volt Tzédula béli comodus manipulatiot félre tévén...." 49 A vizsgálat azonban más csalárdságokra is fényt derített, amit az angolkert kertésze tárt fel: „...Referálta ezen alkalmatossággal az angliai Kertész.hogy az Angliai Kertre sok Robot Írattatott, a melly oda sem fordíttatott, a Helység Bíráinak tsalfaságokbul, hogy tehát egy különös Könyvetskét fog tartani, és abban connotálni minden nap a meg jelenő Robotosok számát, ez igenjová hagyatott..", és a másik kertésznek is meghagyták, a szigorúbb robotos ellenőrzést az 1792. november 3-i Tatán tartott, a prefektus vezette ülésen. A robotmunka a kertészetben azonban már régóta használhatatlannak tűnt, ugyanúgy, mint a szőlészetben is. Ennek ellenére a Festetics-uradalmak „Pénzes Munkásokrul" rendelkező, a munkásokat felsoroló kimutatásában 1791 májusában, júniusában sem található kertészetben és szőlőkben dolgozó ember. 5 " Érdekes, hogy a korszerűen gondolkodó NAGYVÁTHY János is hangot ad az uradalmi kertészekkel szembeni bizalmatlanságának, amikor a laza munkájuk miatt feleslegesnek tartja őket, akiket az uradalmakban cselédekkel helyettesíthettek. Vé-
