Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)
Az 1792-ben megfogalmazott, majd többször is az uradalmi alkalmazottakkal lemásoltatott, kéziratban több példányban is fennmaradt „Közönséges Instructio"-ja mai szemmel is modern, lényegre törő üzemszervezést mutat. „A Tisztartóságnak személyes és Jurisdictionalis Kötelességeiről" című fejezetében minket érdeklő szakmai dolgokról így írt: „ A Szántás, vetés mellett azon is igyekezzen a Gazda, hog}' ollyanokat is termesszen, a mellyek eddig szokásban nem voltak, és a földnek minéműségéhez képest jól teremvén több pénzt hoznak a Cassába. Hlyének a Dohány, jóféle Sáfrány, Különféle Répák, Káposzta, Kolompár, Lóherék, Bükkön. A Répát a ...szeretik, a Kolompért pedig ezen kivöl pálinkának is haszonnal lehet égettetni....minden Gazda ollyast termesszen a mi legjobban terem, és legjobban pénzre lehet fordítani."* NAGYVÁTHY az uradalmakat erős kézzel vezette, visszaéléseket nem tűrt meg, és tiszttartói fegyehnezésétől sem rettent vissza. Az uradalmi munkásokkal, a cselédekkel, jobbágyokkal emberségesen bánt, mint arra külön fel is hívta az uradalmi alkalmazottak, a tisztek figyelmét. Ez részben a származása, részben a kor szelleméből is adódott, amikor az adófizetőket a feudális földesúri túlkapások ellen a felvilágosult abszolutisztikus uralkodók védelmezni is próbálták. 3 " A történetírás a gazdasági utasítások értékelésénél óvatosságra int. Ugyanis ezek bizonyos tekintetben idealizált követelményeket állítottak fel, tehát a jelentőségüket a gazdasági élet tényleges irányításában kissé lebecsülték. 38 NAGYVÁTHY a kételkedők ellenében fogalmazta meg, hogy a Festetics-uradalmakban az utasítások szerint kell dolgozni, ezeket az utasításokat be kell tartani. Végeredményben az utasítások hitelessége is ezen múlott. ,A Tiszttartó minden hónap végével az egész Gazdaság folytatásáról a szerint, a mint azArticulusok honaprul hónapra a Kalendariomban elő=fordulnak, a Directionak Relatiot tészen, és ha mi ujj dolog elolvadja magát, azt is bé iktatja." NAGYVÁTHY János az irányításról, a gazdálkodás vezetéséről a tapasztalatokat, észrevételeket össze kívánta gyűjteni, hogy a következő években ezek közül a jó és használható javaslatokat felhasználhassa. Ezért fogalmazta meg: Minden esztendőben bizonyos Kérdések fognak fel-vétetni, a mellyekre a Gazdák a jövő esztendőbeli... /októberben/ felelni tartoznak; Hlyének pedig azok:" 1. Milyen emelkedést, növekedést tud az uradalmi tiszt pénzben vagy természetben felmutatni? 2. Az éves összeírásokból melyik rovatot lehetne mellőzni, vagy kisebbíteni? 3. Milyen uradalmi épületre volna szükség, azt milyen költségekkel és hogyan lehetne legolcsóbban felépíteni? 4. Mi módon lehetne a lemaradásokat, elmaradásokat megszüntetni, ha mégis maradnának ilyenek, hogyan lehetne hasznosan „incassálni"? 5. Milyen hasznosítható termény-termék kereskedelmet tudna az uradalmi tiszt kezdeni? 6. Vannak e az adott uradalom helységeinek megszabott határai, vannak-e valódi és hiteles határhányások, azokat mikor újították meg. Előfordul-e peres eset az uradalom és valaki között, azok hol és mikor kezdődtek el. Miképpen lehetne a legkönnyebben ezeket lezárni és nyugvópontra helyezni? Ezekből a kérdésekből és a rá kapott éves válaszokból látható NAGYVÁTHY törekvése, hogy uradalmi tisztjei segítségével mielőbb áttekinthető, nyereséges termelést akart kialakítani. Ezután vizsgáljuk át részletesen az Instructio gazdaságirányítással foglalkozó fejezeteit. A számtartót NAGYVÁTHY is a tiszttartó „egyik kezé'-mk nevezte, aki a pénzek számadásával is
