Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

segítette felettesét. Feladatkörét a Festetics-uradalmakban négy igen terjedelmes pontban foglalta össze, az áruforgalom, a kereskedelem és a pénzgazdálkodás terén. Feladatához tartozott, hogy a szombati megbeszéléseket el nem mulaszthatta, és azok rendjére is ő felügyelt. Az uradalmi kasznár ,főbb Kötelességei a Naturalidkk Marhákk, és Materialéknak hiteles Bevevések, és Ki=adások és a Pintzékre, s Granariumokra való vigyázds." Szorosan együttműködött a számtartóval, addig nem adott ki semmit, amíg a számtartó engedélyét nem látta. Egyben termelési, gazdasági irányító is volt. Amennyiben nem volt ott a tiszttartó, vagy a számtartó, akkor azok munkáját is el kellett végeznie, tehát hatásköre bővült. Szeptember végén kellett tervet benyújtania a Direkciónak arról, amit az uradalmában tanácsosnak és feltétlen változtatni valónak látott. Az ispánok a maguk ispánságaiban a tiszttartót képviselték, annak hivatalát viselték. Az ő feladatuk volt az instrukciók lemásolása és megtanulása. Az abban leírtaknak közvetlen gyakorlatba való átvitele is a feladataik közé tartozott. A szombati uradalomvezetői üléseken meg kellett jelenniük, ahol a heti munkavégzésről beszámoltak, a termelési eredményekről valamint a felhasznált robotmunka mennyiségéről. Az ún. „Generális Tabellák^-at, amelyek a gazdasági elszámolásokat jelentették, tíz éven át összekötve meg kellett őrizniük. Ez a kötelezettségük a kettős könyvelésből adódhatott, így ugyanis mind az ellenőrzés, mind az uradalom vezetése könyebbé vált. A külső ispánok egyszersmind pajtamesterek is voltak, akik esténként a pajtákat bezárták, felügyeltek a cséplőkre, sőt a cselédek erkölcseire is vigyáztak. Fontos tennivalójuk közé tartozott a robotlajstromok vezetése, melyik jobbágy mit és mennyi munkával szolgált, valamint még mennyi robotnapszáma volt hátra. A nagy látókörű NAGYVÁTHY az uradalmi tisztek számadásairól és a „censúrák" tartásáról is rendelkezett. A „Censúra nem egyéb, hanem ollyan itélő szék, a melly az uraságnak a tiszt által okozott Károk megtérítését sürgeti." Ilyen üléseket minden év október 9-én tartottak, de ha az aktuális körülmények úgy kívánták, akkor februárban is. Kétféle cenzúra ülés volt, az egyik az ún. „Törvényes", a másik pedig a .Törvényen kivöVA. Amennyiben az uradalmi tiszt valami törvénysértőt tett, az uraság a tiszt becsülete védelmében a Direkció segítségével nagyobb hírverés nélkül vizsgálódott. NAGYVÁTHY János nyomatékkal fogalmazta meg, senki ne reménykedjék abban, hogy a vizsgálat alól kibújhat, és az uradalomban viselt tisztsége mentséget jelenthetne. A szigorúbb számadási kötelezettség és a gazdasági visszaélések elkerülése érdekében NAGYVÁTHY bevezette a kettős könyvelést. Az elszámolások, bizonylatok elkészítésekor megkövetelte, mint írta: ,A Tisztség az alább meg=nevezendő Tabellákat két Exemplátban tsinálja-ki, és egyikei a Directiónak bé küldvén, a Copiakat egész 10 esztendeig Könyv formákra kötve magának meg=tartsa, és successorának által-adja. " Az ispánok is kötelesek az iratokat tíz évig megőrizni. Az iratok körüli rendnek, az irattári áttekinthetőség megkönnyítése érdekében a tiszteknek a határidőket be kellett tartaniuk. ,£gy úttal pedig minden Gazdaság az Hlyeién bé-küldendő Tabellák Extractusok, és számadó Könyvek hátára fel=jeg)>ezze a maga Numerusát, melly szerint a keszthelyi Uradalomnak ez a N.J., kemendi II, Hahót III, Csáktornya TV., Csurgó V, Szent-Miklós VI, Kereszt Úr VII., Vasvár VIII, SaágEX., Soprony X, Szalk-Sz.Márton XI. és ki ki a következő hónapnak Wdik napjáig bé-is küldje."