Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)
nagyjából azonos formában, azonos ellenőrzés mellett. 32 A Sárospataki Uradalom instrukciói elég jól megmaradtak. Ezeket az uradalom élén álló plenipotentiárius, esetleg máshol a prefektus adta. 33 A Sárospataki Uradalom kormányzása az alábbiak szerint történt: A pletnipotentiárius a teljhatalmú kormányzó volt, akit a herceg csak nehezebb feladatok felmerülésénél küldött ki a helyszínre. Általában a herceget helyettesítette. Ő volt a legfőbb számadásellenőrző. Az uradalmat gyakorlatilag a prefektus irányította. Minden gazdasági tervről, nagyobb beszerzésekről, előforduló rendellenességről számot kellett vetnie, a számadásokat felülvizsgálva a hercegnek, illetve a plenipotentáriusnak továbbította. A provisor és a raüonista heti jelentéseket tett neki. A számadásokat havonként Bécsbe küldte, a megyegyüléseken pedig az uradalom érdekét kellett képviselnie. Tehát a szerepe a legfőbb irányítás és ellenőrzés volt. A számvevő a számadásokat ellenőrizte, az első ő volt, aki a hibákat észrevehette és a kifogásait megfogalmazhatta. Az uradalmak élén a provisor állt, aki a prefektustól függött, de hozzá tartozott a gazdálkodás tervezése, kidolgozása, munkabeosztása és általában az uradalom jövedelméért ő volt az egyszemélyi felelős. Feladatai közé tartozott az urbáriumok pontos elkészítése, felügyelete, az épületek, szerszámok, eszközök felügyelete. Ő állapította meg az aratási, szüreti bérmunkások számát, a számadásokat pontosan ő készítette el. A számtartó, rationista, a rangsorban a tiszttartó mögött állt. Amennyiben nem töltötték be a kulcsár helyét, akkor a kulcsári feladatokat is ellátta. Ebben az esetben az ő hatáskörébe tartozott a bortermelés és az urbáriális borjövedelem nyilvántartása, raktározása, kezelése. Fő feladata a számadások készítése volt, az urbáriumok, összeírások tanulmányozása és ismerete mellett. Az uradalom alkalmazottjainak számadása, a kiadások, bevételek feljegyzése mind-mind a feladatköréhez tartoztak. A konvenciós fizetéseket is ő fizette ki - a provizor és a prefektus jelenlétében. A Sárospatai Uradalomban 1740 óta a számadásokat kasznár vezette, ezért ott már számtartó nem szerepelt. A kasznár a terményelszámolást vezette és ellenőrizte, valamint a pénzelszámolást. 3 ' A számadások elfogadásáról a végleges döntést a „Determinationes censurales", vagy más alkalommal a „Revisio" című irat adta meg. Ezt a „sedes censuralis" néven összeült bizottság szerkesztette meg, amely a 18. század elején még évenként, majd már csak három-négy évenként ült össze, de később már egyáltalán nem. 33 NAGYVÁTHY nem könnyű feladatra vállalkozott, amikor Festetics György uradalmainak teljhatalmú irányítója lett. Képzettsége és Peter JORDAN melletti gyakorlati, MITTERPACHER Lajos melletti elméleti felkészülése azonban alkalmassá tette erre a nagy feladatra. így sikerült neki átlátnia, vezetnie az uradalmakat. Nem egyszemélyben ugyan, mert a vezetői hatásköröket elhatárolta, az uradalmi hierarchiát létrehozta, a számonkérés és az ellenőrzés különböző elemeit az uradalmi irányításba beépítve, sikeresen tudta ellátni feladatát. A hátrahagyott uradalomszervezeti, működtetési utasításai alapján nagy koncepciójú vezetőnek tűnik szemünk elé. Mindez persze csak eszköz volt a kezében az uradalmi pénzügyek, a jövedelmezőbb gazdálkodás elősegítésére, ami végső soron a célja volt. A most először ismertetett uradalomvezetési elgondolásai, utasításai tükrözik azt, hogyan miként is építette fel az uradalmat, hogyan sikerülhetett számára átlátni a különböző uradalmi részek, egységek munkáját, eredményességét vagy eredménytelenségét. Ugyanakkor az uradalmak és a művelési ágat jövedelmezőségi kérdéseiben hogyan mdott dönteni úgy, hogy földesura részére a birtok tartozásait csökkentse. Mindezekre a kastélykert és a kerti gazdálkodás szempontjából is szükség volt.
