Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

parképítő művészekre kell gondolnunk, hanem azokra a szakírókra, udvari kertészekre, akiknek a munkájára, teljesítményére felfigyeltek. Az európai mezőgazdaságot forradalmian átalakító német THAER munkássága előtt az európai kertészetben egy hasonló jelentőségű, nagyságrendű, a kertészetet alapjaiban megújító személyiség működött Erfurtban. 90 esztendős korában 1775. július 30-án halt meg Christian REICHART, az a legendás hírű kertész, akit a termésnövekedés fokozásának elérése újabb és újabb eljárásokra ösztökélt. Művei és munkássága az európai kertészet történetében új szakaszt nyitott. Egyidőben törekedett ugyanis a talaj maximális termékenységére, követelte és megkívánta ugyanakkor a korabeli időszakban helyesen a kameralisztikus gazdálkodást. A régi formákkal szemben alkalmazta és ugyanakkor felelősen megkövetelte a lehetőségekhez képest a kertészetben is a kereskedelem és az ipar alkalmazását. A kertgazdasági termelés színvonalának emelését a népjólét emelése érdekében szorgalmazta. Ez a fajta reicharti kertgazdasági elgondolás ebben az időben igen haladó volt. Tevékenységével elsősorban a gyakorlatias, praktikusan gondolkodó gazdálkodói oldalt támogatta.

25 Gazdag tapasztalatait és megfigyeléseit a föld- és kertművelés terén foglalta össze a hatkötetes „Land- und Gartenschatz"címú, 1753-1768-ban megjelent művében, amely 1793-ban már az ötödik kiadást érte meg. A földművelés és különösen a kertkidtúra, valamint az orvosi növénykertek területén a legfontosabb szakirodalommá vált. REICHART pl. a magtermesztésbe már azt a karfiolt is bevonta, amelyet 1660 táján még Ciprusról hozatott Erfurtba, és később ennek a magnak nag)

7 mennyiségű, fontos termesztőjévé és terjesztőjévé is ő vált. A meliorációs módszereket is alkalmazta, amelyeket az erfurti exportkereskedelem és zöldségmagtermesztés alapjának is tartott. A „Land- und Gartenschatz" hatalmas munka, terjedelmes szakkönyv volt, mely a kor példaértékű művének számított. Sok kertész és zöldségtermesztő, dísznövény-parképítő használta kézikönyvként, lelkiismeretes tanácsadóként, évtizedekkel a szerzője halála után is. REICHART tevékenysége főleg a zöldségtermesztésben emelkedett ki. Zeller, karfiol, karalábé, fejessaláta, káposzta, uborka, spárga, spenót, póréhagyma, retek és más konyhazöldség, valamint a zöldségmagtermesztés fejlődött a keze között magas színvonalra. Franciaországban az ő hatására a vízitorma terjedt el gyorsan. A 16. század végétől az Újvilágból megjelent és elterjedő növényeket, virágokat már tervszerűen telepítették a 17. század végén. Tulipánok, Hyazintusok, Ranunculusok, Anemonék, Aurikáriák, Mályvák, Frittilláriák, Tagetesek, Violák, Dianthusok, Primulák terjedtek el elsősorban a nemesi, uradalmi kerekben, majd a polgárházak kertjeiben is. Nyugat-Európában, és különösen német területen, a 18. században a létszámukban növekedő nagyvárosok körül már az iparszerű kertészkedés is elterjedt. Braunschweigben pl. Wolfenbüttelben a hercegi rezidencia 1751-ben sok polgártól kívánta meg a kertészetet, mint új foglalkozási ágat. így az egykori rezidenciaváros, Wolfenbüttel kertészváros lett. 1798-ban 118 kertészcsaládot számoltak itt össze. Ebben az időszakban alakult ki a braunschweigi kapu előtti kertészkolónia is, Veltenhof néven. 1750-ben 12 vagy 13 pfalzi családot és tapasztalt vincellért telepítettek le a vidék szőlőművelésének fellendítésére. A telepesek a dohány és a kertészeti termékek árából hamarosan már jólétben éltek. A kertészet elsősorban a városok körül nagy fejlődésnek indult, a kertészeti termesztésre alkalmas területek ára sokszorosára emelkedett. A fejlődésbe lendülő kertészet sok ember megélhetését tette lehetővé.

26