Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

KOVÁCS JUDIT: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban III.

HADIK András tábornagy, Erdély főkormányzó jának indítványára 1769-ben Nagyszebenben megalakult az Erdélyi Mezőgazdasági Egyesület. A jelenlegi felnőttoktatás előfutára volt, de nagy hatást gyakorolt az iskolai rendszerű oktatásban a gyakorlati képzésre is. Az egyesület foglalkozott erdőgazdálkodási, földművelési, sörfőzési, állattenyésztési kérdésekkel, len- és kendertermeléssel, fonással, ló- és juhtenyésztéssel, tenyészállatok nevelésével stb. Számos tudományos dolgozatot jelentetett meg. Reformpedagógiai irányzat Waldorf-iskola: 12 évfolyamos, egységes iskola, kiemelt szerepe van a munkának, kézimunka-, kézműves-technikák, bonyolultabb technológiák, mezőgazdasági munkák (növénytermesztés, kertművelés, állattenyésztés stb.). A 9- osztálytól többhetes mezőgazdasági-ipari-szociális gyakorlaton vesznek részt.

1 Számunkra is a legfontosabb a minél többoldalú megközelítés, a komplex ismeretátadás. Egy foglalkozásvázlatot ismertetünk és beszélünk meg, amely jó példa a többoldalú ismeretszerzésre. A témához ajánljuk még a „Kisiskolások nyári tábora a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban" c. tanulmányunkat.

2 Kézműves-foglalkozások 1990 óta tartunk olyan kézműves-foglalkozásokat, amelyek a tananyaghoz kapcsolódóan - a múzeum leállításaira építve - segítik az iskolai oktató-nevelő munkát. Ezek a foglalkozássorozatok (nyári napközis táborok, SZÜNIDÖDÖ fővárosi programsorozat stb.) a tanítási időn kívül a szünidő, illetve a szabadidő hasznos eltöltéséhez is hozzájárulnak. A foglalkozások során a gyerekek megismerkedhetnek a régen használt anyagokkal, eszközökkel és készítési technikákkal. Ezáltal bepillantást nyerhetnek a régi falusi emberek életébe, akik tárgyaikat, eszközeiket, berendezésük egyes darabjait és viseletüket nagy részben maguk készítették. (Itt szót ejthetünk a tökéletes körű felhasználásról, ill. elhasználásról. Egy tárgy életének nyomon követése: pl. a kasza, ha elkopott, eltörött => sarlóként, később =>sárvakaróként vagy =>késként használták.) Magától értetődő volt a szerves anyagok komposztálása. A melléktermékek elhasználása, felhasználása pl. silózás, fűtés kukoricacsutkával, tehéntrágyával,, s ez csak néhány kiragadott példa a sok közül. Célunk rávilágítani arra, hogy a falusi ember összhangban élt a természettel, alkalmazkodott hozzá, s nem a leigázására törekedett. Ezek közül a régi értékek közül sok minden átmenthető, alkalmazható a mai korban is. Nem véletlen, hogy az esztelen pazarlás megfékezésére néhány évvel ezelőtt egy új jelmondat született Amerikában, ami így hangzik: „Használd el, használd fel, élj vele, vagy élj nélküle!" Ezzel már érintettük is a környezeti nevelést, a környezettudatosságot, környezetvédelmet, amit múzeumpedagógiai munkánkban is alapvetően fontosnak tartunk. A paraszti kisipar megjelenésével különböző kézműves- és kismesterségek alakultak ki, akik egy-egy termék létrehozására szakosodtak. Lehetőségeinkhez mérten ezekből ragadunk ki egy-egy mesterséget, munkafolyamatot, amely a gyerekek számára is elsajátítható.