Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

KOVÁCS JUDIT: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban III.

Kiállításainkban sok olyan tárgyat, eszközt találhatunk, amelyek majd alapját képezik manuális foglalkozásainknak. A leállításokban tett látogatásunk után következhet a manuális készségfejlesztés tematikájának, anyag- és eszközkészletének megismerése. A gyermekjátékok néprajzi felosztása. A kézműves-foglalkozások előkészítése, technikai feltételek. Gyakorlati foglalkozás: csutkababa-készítés vagy szövés-fonás. A foglalkozások tematikájának kialakításakor ismernünk kell a játék szerepét, fontosságát és a játékkorszakokat. A játék szerepe, fontossága 100 Gyermekjáték címmel 1906-ban megjelent BARNA Jakab könyve, amely egy fejezetet szentel a játék pedagógiai értékének. A játékkal, mint önálló, megfigyelésre alkalmas tevékenységgel, a pszichológia alig egy évszázada foglalkozik. A sokféle játékiskola után PIAGET teremtette meg a játék egységes pszichológiai elméletét. PIAGET a játékfejlődés nagy ívét három szakaszra bontja: 1. az érzékszervi mozgásos gyakorló játékok kora (0-tól kb. 1,5 éves korig), 2. a szimbolikus játékok kora (1,5-től kb. 8 éves korig), 3. a konstrukciós játékok, a társasjátékok kora (8-14 éves korig), Múzeumpedagógia szempontból fontos számunkra: A szimbolikus játékok kora Ami az alsó tagozatosokra jellemző: meg kell tanulnia beleélni, átélni, szituációs játékok, szerepjátékok. Művészkedő játékok - rajz, festés -, valamint ide tarozik a formázás, applikáció, kollázs, hímzés, szövés stb. Ritmikus játékok,_körjáték, ének, valamint a testi ügyességet fejlesztő játékok, a sportos játékok_kezdeti kora. A fenti játékok egy része átnyúlik a harmadik játékkorszakba (8-14 éves korig). Ezt a korszakol leginkább a társasjátékok, a szocializációs játékokJeUemzik. Ide nyúlnak át a bonyolultabb szabályjátékok, a keretjátékok (a színházasdi, a rítus játékok), a bandázások (indiánosdi). Megjelenik a versengés is a gyerekek játékában. A sportos játékokat most már a versengés jellemzi. A szellemi játékot is a győzni akarás jellemzi. A korábbi építőjátékokat most már a konstrukciós játékok váltják fel. A gyermekek életében sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia a kreativitást segítő játékoknak, szemben a készen vásárolt drága, és passzivitásra késztető játékokkal.