Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSÓK MÁRTA: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II.

3. A múzeumlátogatást nem szabad kötelezővé tenni, vagy arra a gyerekeket hatalmi szóval utasítani. Az előzetes beszélgetés során különféle pedagógiai módszerekkel érjük el, hogy a gyerekek az általunk fontosnak tartottakat megnézzék. Alakítsunk ki „múzeumváró-hangulatot". 4. Múzeumlátogatáskor az élmény keresése legyen a legfontosabb szempont. Kössük a kiállítás nyújtotta ismereteket a gyerekek ismereteihez és igényeihez. Fölösleges azonban egyszerre túl sok újat közölni, kevés és fontos ismeret nyújtásával érjük el, hogy mindig a kiállított tárgyak legyenek figyelmük előterében. 5. A kiállítás bemutatása mindig alkalmazkodjon a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Legyünk figyelemmel arra is, hogy az adott életkorban a gyerekeket mi érdekli. (PL a bandaalakítás korszakában a közösségi munkákról, együttes tevékenységekről és alkotásokról essék több szó.) 6. Ne futólépésben nézzék végig a gyerekek a kiállítást! Ha kevés az időnk, több részletben nézzünk meg egy kiállítást. 7. Törekedjünk arra, hogy a gyerekek felszabadult, nyugodt hangulatban legyenek, A vitrinek és tárlók előtti örökös fegyelmezés mindig veszélyezteti a kiállítás megértését, az élményszerző légkör kialakulását. A csellengő, unatkozó gyerekek figyelmét kisebb feladatokkal próbáljuk lekötni. 8. A múzeumlátogatást használjuk fel arra, hogy a gyerekeket hozzászoktassuk a múzeumban való viselkedéshez. A kiállítási termekben természetesen, felszabadultan kell mozogni távol minden merevségtől, lábujjhegyen való suttogó lopakodástól -, de egy-egy kiáUítási terem játszótérré, zajos vitahelyiséggé sem alakulhat át. Itt jól meg lehet értetni a gyerekekkel a csendes beszélgetés előnyeit, és azt, hogy így kevésbé zavarják egymást. 9. Adjunk időt és lehetőséget, hogy a kiállítás témája iránt különösen érdeklődő gyerekek rajzokat, jegyzeteket készíthessenek, a feliratokat, összekötő szövegeket tüzetesen elolvashassák, belepillanthassanak a katalógusokba, szóróanyagokba. 10. Dolgozzuk fel a múzeumlátogatás tapasztalatait! A látott és hallott konkrétumokat kössük tantárgyakhoz, feladatokhoz, egyes leckékhez. A múzeumlátogatás ne múljon el nyomtalanul, adjuk lehetőséget a gyerekeknek arra, hogy benyomásaikat, kérdéseiket, beszámolóikat elmondhassák. 2. Gyűjteménytár, raktár megtekintése. Hogyan válogat a kiállításrendező, a múzeumpedagógus a műtárgyakból konkrét nevelési célok elérése érdekében? A speciálkollégium keretében a borászati, részben a néprajzi és a gépészeti gyűjteményeket látogattuk meg. A gyííjteményeket minden esetben az azt kezelő muzeológus segítségével térképeztük föl. A gyűjteménylátogatások az egyetemisták körében népszerűek voltak, hiszen kissé „alulnézetből" is megismerték a múzeumot, láthatták, ami a múzeumi szakembernek hétköznapi, ismert dolog, csak épp a látogatóknak ismeretlen. Például nagyságrendekkel több műtárgyat őriznek a gyűjtemények, mint amennyit a nyilvánosságnak be lehet mutatni. Beszéltünk a gyűjteménygyarapítás múltjáról, módjairól (gyűjtések régen és ma), az ajándékba kapott vagy letét-