Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: Múzeumpedagógiai szakmai gyakorlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban I.

szervezők rendeletileg is szabályozott foglalkoztatását és a hétévenkénti továbbképzés rendszerének bevezetését. A speciálkollégium keretében három területtel foglalkozom: 1. Museion - múzeum. Az első közgyűjtemények, a magyar múzeumok. A múzeumok gyűjtőköre, tevékenységi köre. Munkakörök, műhelytitkok: látogatás a preparátor és/vagy restaurátorműhelyben, egy gyűjteménytárban. Ismerkedő beszélgetés, a foglalkozási terv megvitatása és a választható gyakorlati foglalkozások ismertetése után a múzeumokról tartott rövid előadással indulunk, mely általános áttekintésből közelít egy konkrét múzeum (itt: a mezőgazdasági múzeum) ismertetéséhez - feladat- és gyűjtőkör, munkakörök, műhelyek háttérmunka, mindaz, amiből a látogató csak kiállítást lát. Fontos, hogy a preparátor- és restaurátor műhely munkájáról a hallgatók a helyszínen, az ott dolgozókkal is beszélgessenek. 2. Természet- és környezetvédelem. Környezeti nevelés a múzeumpedagógiában. Ökológiai szemlélet a kiállításokban - történeti ökológia. Épített és természeti környezet harmóniája. A Vajdahunyadvár és a Városliget. 3. A domesztikáció és az állattenyésztés-történeti kiállítások bemutatása. A téma kapcsolódása a tananyaghoz. Ember és állat viszonya: „Kutyák és macskák az irodalomban". Állatmesék. ,Juj de édes, jaj de ronda!" - Természeti szép, esztétikai szép. A záró foglalkozáson közösen elemezzük a hallgatói munkát.. Értékeljük a gyakorlatijegy megszerzéséhez szükséges feladatokat (pl. foglalkozássorozat terve, rendhagyó óra témavázlata, feladatlap-szerkesztés, bibliográfiák összegyűjtése, esszé, tanulmány vagy egy kézműves technikával tetszőlegesen választott mintadarab elkészítése. Esetenként, ha sokan választják a kézműves munkát, a mintadarabokból kis kiállítást rendezünk. A mai gyerekeknek milyen ismereteik vannak az élővilágról, az állatokról? Hol szerzik ezeket az ismereteket, hogyan bővíthetik, milyen jelentőséget tulajdonítunk a személyes tapasztalatnak? Vajon nem szorult ki ez már a városi iskolások megismerési lehetőségei közül? (Zárójelben: mit tekinthetünk itt személyes tapasztalatnak? Valamilyen találkozást az élővilággal, itt: az élő állattal.) Állatkert: az állat a rácson túl! De mégis: megfigyelhető, mozog él, táplálkozik, hangokat ad. És legszívesebben elrejtőzne. A vadon élő emlősállatokat (és nem csak az emlősöket) zavarja a figyelem, a közönség. Kisállatsimogató az állatkertben: a gyerek állat iránt megnyilvánuló kedvessége, gyengédsége érzelmi többlet, mely további viszonyulását is motiválja, hasonlóképp a városi lakásban tartott kisállat gondozása. Lehetőség a folyamatos megfigyelésre, az állat szokásainak, életműködésének megismerésére, a gondoskodás és a fe-