Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)
veres hagjma mag alt 4 Petreselyem mag alt 8 Téli retek mag alt 1^2 Palánt mag alt 'A ugorka mag alt Kék kapoßta mag alt Karó répa mag meßely 1 Kerti veress Borsó alt 3 Olaß Palánt mag alt meß 2 Anis mag alt 1 Fejér mák meßely m 2 Saláta mag Jeher alti 1 /2 Fejző Saláta mag alt 1^2 Kerti Borsó egy kiscseberbe alt 11 Paßuly-Borsó egy Désába alt 19 Eg)' Bir rosta nr 1. Öreg Kötőt Kosár nr 1. egj Kis gyalog Szék nr 1 Két darab deßka nr2 Szekßi mag meßely nr 1 Nyári retek mag meß: /" Veér Judit, Széki gróf Teleki Mihály második felesége volt. Teleki, Apafi Mihály első tanácsosa, nagyhatalmú államférfi, aki jó gazda és vagyonszerző hírében állt. A kertészettörténeti szakirodalom sajnos eddig még nem vizsgálta ezeket az erdélyi összeírásokat, pedig kiapadhatatlan forrása lennének a 17. század végi erdélyi reneszánsz kertkultúrának. 4 BÉL Mátyás ugyan tudósított a 18. század első harmadának nemesi kertjeiről, azonban a részletes, értékelő összefoglaló helyett summásan csak azt írta: Minthogy a nemesek helyzete nem egyforma Magyarországon, vannak, kik a kertművelésben fölülmúlhatnak másokat. A mágnások kertjei igen fényesek és szépek. Nem soroljuk elő az Esterházyak, a Pálffyak, az Erdődyek, a Csákyak, a Nádasdyak virágoskertjeit.," 10 Csak a Lippay János-féle pozsonyi híres érseki kertet írta le részletesen. Pedig még számos kertet említhetett volna bővebben, hiszen a törökdúlás után éppen fényűzési- és presztizsokokból is megindult a szebbnél-szebb kertek kialakítása, kiépítése Ezzel az egykori reneszánsz kerteknek a kora barokk, majd a barokk, és a tájképi, angolkertek kialakítása, kiépítése is megkezdődött. A 18. század egyik nagy kertépítője ESTERHÁZY Károly volt, aki a többi főúrral együtt különböző hivatalos, követjárása során Itáliában, Franciaországban szép kerteket látott. Hatással lehettek a főurakra a vatikáni kert, a vízjátékok és a többi olasz városka kertjei. A nagy építtető családok várkertjeiben (Koháryak, Nádasdyak, Batthyányak, Zrínyiek, Erdődyek, Esterházyak) a kora barokk kertekben pompáztak a belföldi virágok mellett mindazok az egzóták, amelyeket külföldről kaptak, szereztek be. így az ameri-