Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

CSOMA ZSIGMOND: Főnemesi díszkertek, mint a polgárosodás előfutárai (a 18-19- sz. fordulóján)

újvilági, angliai növények térhódításával, a nagyobb kitekintés horizontjával együtt felmerülő új polgári értékrend jelképévé. Magyarországon a rendi, hűbéri viszonyok lassú és bonyolult lazulásával egyldőben a polgárosodást és a polgári értékrendet tükröző Anglia felé fordulást is jelentette az angolkertek terjedése, amely így a rendi, születési előjogokon alapuló társadalommal, a Habsburg gyarmatosító politikával és az avítt hagyományokkal szemben mind a gazdasági, mind a társadalmi haladás eszményét közvetítette és képviselte. Az angolparkok így is a nemzeti történeti múlt részeit jelentik, ha nem is tekintenénk azt a nagy dendrológiai, esztétikai értéküket, amit kertészetileg képviselnek. Emberek, emberi alkotások, sorsok kapcsolódnak hozzájuk, így a kertek, a parkok, a magyar kulturális örökség szép zöld szigeteit, -területeit jelentik ma.

4 I. Az uradalmak kerti gazdálkodása a 17. századtól, és a 18-19- század fordulóján Uradalmi kertek kialakulása és irányítása A 16. században a főúri családoknál még nem volt általános uradalmi kertész alkalmazása,

5 ami összefügghetett azzal, hogy az ún. „magyar módra készült" reneszánsz kertek eltértek a nyugat-európaiaktól. Elsősorban abban, hogy ezekben a kertekben a zöldség és dísznövények együtt jelentek meg, és a kertek nélkülözték az öncélú, fényűző kialakítást.

6 Egy évszázaddal később azonban már, a 17. század végére, a szakmai elkülönülés és szakosodás, a specializáció miatt az uradalmi alkalmazottak között már külön díszkertészt és külön veteményeskertészt lehetett találni. A díszkertész anyagi megbecsülése lényegesen magasabb volt, mint a zöldséges kertészeké.' Kertészen a 17. században általában olyan szakembert értettek, akik különböző virág és dísznövények mellett még zöldségnövények gondozásával is foglalatoskodott. Az erdélyi nemesi kúriák leltára szerint is mind virágokkal, és mind zöldségnövényekkel dolgoztak a kertészek. Köröstarcsai Veér Judit görgényi kúriájában 1694. március 3-9-ig tartott vagyonleltár szerint a kertész házában az alábbiakat tüntették fel;

8 „vagyon egj Partázott fenyő ajtó vas sarkakon, pántokon járó, Ebben egj Párást Kályhából álló Kemencze nr.l. Vas rud ez alatt egy nr. 1 Két faba tögtt üveg ablak: 3- Tányér hyjja nr 2 Eg)> Paraszt ágy aly deßkajaval nr 1 Fenyő Kar Szék nr2 Fenyő Pad nr 1 Két deßkabol Bakokon álló Pad nr 1 Asztal lábóktól nr 1 Mag tartó lada nr 1 Kerti Bab meről

1

/

2