Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

VAJKAI ZSÓFIA: Egy alföldi tanyamúzeum gondjai az ezredfordulón. Lajosmizse. Dr. Für Lajos 70. születésnapja köszöntésére

Egy alföldi tanyamúzeum gondjai az ezredfordulón. Lajosmizse DR. FÜR LAJOS 70. SZÜLETÉSNAPJA KÖSZÖNTÉSÉRE VAJKAI ZSÓFIA A lajosmizsei Tanyamúzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz tartozó vidéki kiállítóhely, az ország első tanyamúzeuma. Sajátos helyet foglal el a magyar múzeumok sorában, mert kétféle bemutatásban ismerkedhetnek meg a látogatók a régi tanyasi élettel: 1. Paraszti „enteriőr" tanya, vagy egyszerűbben tájház. Ezt a részét a múzeumnak 1972. június 30-án nyitották meg. 2. A Duna-Tisza közi szőlő-, gyümölcs-, és zöldségtermelő gazdálkodást bemutató „kertkultúrás" tanya, vagyis tájmúzeum, amely 1978. június 2-án nyílt meg. A tájház megvalósítása dr. Bárth János megyei múzeumigazgató, néprajzkutató, akkor kalocsai múzeumigazgató nevéhez fűződik. A kiválasztott Németh-tanyán egy hagyományosan gazdálkodó középparaszti tanyasi gazdaságot mutat be a századforduló idejéből. A múzeum létesítésének ötlete a megyei és a helyi párt- és állami vezetők körében merült fel. A megvalósításról áprilisban született döntés, tehát a munkák elvégzésére 3 hónap állt rendelkezésre! E rövid idő alatt kellett a tanyát a múlt század végi állapotoknak megfelelően átépíteni, berendezését összegyűjteni és a kiállítási helyiségeket a kor hangulatának megfelelően berendezni.

1 A tájmúzeum megvalósítása már a Magyar Mezőgazdasági Múzeum feladata volt, mert időközben - szintén felsőbb utasításra - megvásárlásra került a szomszédos Danics-tanya, és a megyei múzeumi hálózatból kikerülő Németh-tanyával együtt a mezőgazdasági múzeum filiáléja lett. A kiállítást dr. Für Lajos vezetésével az akkori Agrártörténeti és a Növénytermesztési Főosztály munkatársai rendezték.

2 1. A tájház Az 1970-es években országszerte sok tájház létesült. Addig sem volt ismeretlen dolog a múzeumlátogatók körében, de akkor valóságos versengés induit meg a falvak közt, hogy ki tud tájházat berendezni. Később ez a sok apró kiállítóhely súlyos terheket rótt az egyre nagyobb anyagi gondokkal küszködő megyei és országos múzeumokra. A lajosmizsei Németh tanya esetében nehezítette a dolgot, hogy azt már modernizálták, tehát a századfordulós forma bemutatásához jelentős átépítésre volt szükség.Akadt archaikus építésű tanya másutt,

1 de annak oka, hogy e mellett döntöttek, az, hogy a Kecskemétre vezető 5.SZ. főút közvetlen közelében fekszik. A Németh-tanya megnyitásával egyidőben elkészült az akkori állami gazdaság hatáskörében és működtetésében a mai tanyacsárda őse, egy kis fabódé is. A később megvásárolt Danics-tanya e csárda másik oldalán látható. Kezdetektől fogva volt váamiféle együttműködés a múzeum és a csárda között, amely azonban nem volt mindig problémamentes. A jelenlegi tájház építői, első lakói jászberényi származásúak voltak éppúgy, mint a környékbeli összes többi tanyáé.