Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

ig.-ja. T. elnöke a Körösi Csorna Társ.-nak, a Nyelvtudományi Társ.-nak 1919-től választmányi tagja, 1948-tól társ- ill. alelnöke. Tanulmányutakat tett a kaukázusi komüköknél, az ufai csuvasoknál, a Krímés a Balkán félsziget törökjeinél. Kutatásainak fő területe a török filológia és a magyar őstörténet. Török nyelvkönyvei németül jelentek meg. Komoróczy Lm. 28., 131. p. [Turáni Társaság]. ifi. Paikert Alajos (1901- ? ): Paikert Alajos legidősebb fia. "Legutóbb magyar követhelyettes Koppenhágában, Dániában" - írja róla apja az 1946-os rövid önéletrajzában. Paikert Alajos, id., dr. (Jeleny Ilohenmauth mellett, Csehorsz., 1831 - Bp. 1914. nov. 1.) Paikert Alajos apja. 1887-től a 4. hadtest egészségügyi főnöke, 1894-től vezértörzsorvos. Sokat tett a katonaorvosi kar tudományos és gyakorlati kiképzése, a járványos betegségek (tífusz, kolera) leküzdése terén, valamint Bp.-nek elegendő és egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében. Több orvosi értekezése jelent meg. Paikert Éva (1904-1984): Auerhammer József huszárezredes neje lett. Cegléden éltek férjével. Gyermekük nem született. Paikert Géza Károly (1902 - Syracuse, 1990): jogász, történész, egyetemi tanár. Apja a következőket írja róla hagyatékában található feljegyzésében (MMM I. 1334. lelt. sz.): "1926-ban lépett köztisztviselői pályára, amikor Fejér vm.-i tb. szolgabíró lett. Rövidesen valóságos szolgabíró, majd tb. főszolgabíró. 1933-ig vármegyei szolgálatban töltött ideje alatt közmegelégedésre két általános és két időközi választást csinál végig, mint a vezető főispán jobb keze. Székesfehérvár város szociális téren végzett tevékenységébe kapcsolódik, a város ínségakciójának egyik vezetője. Minden ilyen jellegű, de kulturális és általában közhasznú megmozdulás aktív résztvevője. 1930-ban Fejér vm. ösztöndíjjal Angliába küldi, ahol féléves tartózkodása alatt a közigazgatást tanulmányozza. (Cikke a Magyar Szemlében az angol közigazgatásról.) 1933-ban a VKM segédtitkára lesz. 1934-ben rábízzák az állástalan diplomások elhelyezési akciójának intézését (ÁDOB akció). Két minisztériumi kollégájával (Dr. Martonyi és Dr. Szálai) a Parlament üresen álló vendéglőjében alakítja ki irodáját, s ott minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül néhány hónap alatt 1400fiatalt helyez el (legtöbbet 80 pengős ún. ÁDOB állásba). (Az akcióról tanulmánya jelenik meg a Magyar Szemlében.) Ezután a VKM Költségvetési Osztályán 1936-ban felállított Külföldi Kulturális Kapcsolatok osztályán főnökhelyettes lesz. Amikor az ügyosztályt átvette Magyarországnak a következő külföldi kultúrszervei voltak: A bécsi, berlini, római Collegium Hungaricum, a megfelelő magyar tanszékekkel; a bécsi, müncheni, lipcsei, berlini, stockholmi, párizsi - a Centre d'Études Hongroises-at -, a nijmegeni, amsterdami, varsói, pózeni, krakkói, vilnai magyar lektorátusok. Paikert Géza ezeket kibővítette a bécsi műegyetemi, stuttgarti, tübingai, bolognai, firenzei, milanói állami, pisai, velencei, padovai, fiumei, triesti, nápolyi, báseli, upsalai, lundi, londoni, newyorki, lisszaboni magyar lektorátusokkal. Megszervezte a Stockholmi, Genfi és Lisszaboni Magyar Intézeteket, ezenkívül számtalan kultúrcserét bonyolított le. Megindítja az ún. lektori kongresszusokat, ahol Mo. külföldi kultúrképviselői az időszerű kérdésekről tárgyalnak. Paikert Géza idejére esik a magyar-finn, magyar-észt, magyar-japán és magyar-bolgár kultúregyezmények kötése. Bejárja Európa valamennyi országát, előadásokat tart, professzor, tudós előadócseréket köt le, lektorátusokat szervez és munkák kiadásában tevékenykedik. (Paikert) Az 1944-es német megszállás után csatlakozott a svéd Vöröskereszt erőfeszítéseihez a magyar zsidók megmentésére, együtt dolgozott Raoul Wallenberggel. 1946-ban Angliába, onnan az USA-ba települt. 1947-től 1975. évi visszavonulásá-