Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

ig a Syracuse-i Le Moyne College, majd a Lemyne egyetem tanára. Nagy érdemeket szerzett az '56-os for­radalom után az Egyesült Államokba érkezett magyar menekültek ezreinek letelepítésében New York ál­lamban. [Turáni Társaság]. Paikert Gusztáv - Paikert Alajos öccse. A memoárból festői hajlama és korai halála derül ki. Paikert Henrik (1865 - 1949): Paikert Alajos bátyja. Wiener-Neustadti Katonai Akadémiát végzett, hadnagyként kikerült az akkori 1. Ferenc József I. -es Huszárezredbe... kitűnő lovas lett. El­vette a köztiszteletben álló és dúsgazdag Kintzig család egyik leányát. ...Felesége unszolására tarta­lékba lépett, mint bérlő gazdálkodott Seprősön (Arad m.), mintagazda lett, kitűnő ménese volt, tíz­ezer almafája,... Később malmot is építtetett és Erdélyben nagyszabású aranykotró vállalatot léte­sített családi alapon. [Családi viszály miatt] ...a birtok elúszott, a házasfelek külön élnek. ...Kitört a háború... Henrik a háborúban megsebesült,... hazajött Budapestre, ahol egy fogadott leányával keservesen élt. ...Behoztam a múzeumomba a könyvtárba, mellékesen az OMGE könyvtárában is dolgozott, ...A háborúban eg)' angol aranykotró vállalatot vett át Szerbiában és azt életre hozta, a hadvezetőség részére sok aranyat termelt ott. Később az egész Balkánon ....sok aranyat talált, (Paikert: 9. napló). Pállik Béla (1845-1908): festő. Festészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte, de közben mint operaénekes szerepelt Németországban. Eleinte arcképfestészettel foglalkozott, majd vadászjeleneteket és állatokat ábrázoló képeket festett. Tetszetős, naturalista modora miatt igen népszerű volt. Munkásságából 1908-ban a Műcsarnok hagyatéki kiállítást rendezett. Művei a Magyar Nemzeti Galériában vannak. Pejacsevics gr. szlavóniai főnemes család. Pejacsevich Miklós gr. cs. kir. lovassági tábornok (1833-1890): Mint huszárszázados 1857-ben az uralkodó hadsegéde lett. 1864-ben a 9- huszárezred élén részt vett a schleswig-holsteini hadjáratban. 1866. júl. 3- a königgraetzi csatában súlyosan megse­besült, s a poroszok fogságába esett. Jobb karját amputálni kellett. 1870-ben vezérőrnagy lett. 1871­1874-ben főhadsegéd volt. 1886 júliusában Edelsheim-Gyulay Lipót br. helyébe a 4. (budapesti) hadtest parancsnokává nevezték ki, s ezen állásában halt meg. Pékár Gyula (1867-1937): író, az MTA lev. tagja, a Petőfi Társaság elnöke. A század elején Tisza István híve, 1901-től 1918-ig és 1918-tól 1935-ig szabadelvű (Keresztény Nemzeti Egyesülés), egységes párti, majd NEP (Nemzeti Egység Pártja) programmal parlamenti képviselő. 1919 aug.-ban, majd nov.­től 1921. jan.-ig és febr.-tól jún.-ig vallás- és közoktatásügyi áüamtitkár, 1919- aug. 27 - 1919- nov. 24­ig tárca nélküli (antant missziókkal való érintkezés) miniszter. A szórakoztató próza termékeny művelő­je volt. [Külügyi Társaság]. Pokorny Tódor (1854-1925): térképész. 1896-ban műszaki irodája volt Budapesten. Ő rendez­te be a Mezőgazdasági Múzeum vízépítészeti osztályát 1897-ben. 1900 októberétől, mint ideiglenesen be­osztott tiszt a múzeumban teljesített szolgálatot. Később a vadászati osztály gyarapítását, kezelését és be­rendezését végezte. Az ekkor még önálló vadászati könyvtár szakkönyveit kezelte. A Mezőgazdasági Mú­zeum Könyvtárának rendezésére 191 l-ben kapott megbízást. Ugyancsak őt bízták meg az új könyvtár ki­alakításának és berendezésének munkálataival, valamint a könyvállomány költöztetésével is. 1912-ben kezdte meg a könyvanyag feldolgozását az FM könyvtárának rendszere szerint. Két saját maga által rajzolt térképet is ajándékozott a múzeumnak. {Bányai Lm., Tarába Lm.). Primo de Rivera y Orbaneja: Miguel -, Marqués de Estella (1870-1930): spanyol tábornok, diktátor. 1923-ban a jobboldali körökre támaszkodva államcsínyt hajtott végre és a kormány élére ke-

Next

/
Thumbnails
Contents