Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA
tárca nélküli (kisgazdaügyi) miniszter. A Bethlen kormányban (1921. dec. 3 - 1922. június 17-ig és 1924. nov. 15 - 1931. aug. 24-ig) földművelésügyi, majd Károlyi Gyula kormányában (1931. aug. 24 dec. l6-ig) tárca nélküli (kisgazda) miniszter. 1921. ápr. 14 - június 29-ig egyidejűleg közélelmezési miniszter is. A Bethlen-féle Egységes Párt elnöke 1924. nov. l-ig. Nagyatádi Szabó halála után a Bethlent támogató kisgazdacsoport vezetője volt, Meskó Pál (1857-1930): az agráriusok szövetkezeti politikájának képviselője, a Hangya Fogyasztási Szövetkezet ügyvezető igazgatója. Gazdasági akadémiát végzett. A parasztság tömörítése céljából gazdakörök alakításának megszervezésével foglalkozott. A Hangyának megalakulásától kezdve igazgatósági tagja volt Balogh Elemér vezérigazgató mellett. Mészáros Gyula dr. (1883- New York, 1957): etnográfus, turkológus, egyetemi tanár. 19041906 között török nyelvi tanulmányokat folytatott Konstantinápolyban. 1906-tól másfél évet töltött a Volga vidéki csuvasok és tatárok között folklórgyűjtéssel. 1909-ben doktorált a bp.-i egyetemen török és tatár nyelvből. 1909-1915 között a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán dolgozott, 1909-ben baskír, 1910-ben Konstantinápoly környéki területen gyűjt, útjainak anyaga a Nemzeti Múzeumba került. 1916-tól Törökországban élt. 19l6-1918-ig a Konstantinápolyi Egyetem magyar tanszékének vezetője, majd az Ankarai Néprajzi Múzeum tud. vezetője. 1932-ben visszatért Mo.-ra, a Műemlékek Orsz. Bizottságának munkatársa volt. 1951-től élt New Yorkban. Komoróczy 131. p. [Turáni Társaság]. Mezey Gyula* (1861-1922): korának kiemelkedő növénykórtani szakembere, tanár. A bp.-i műegyetem és a bp.-i tud. egyetem hallgatója párhuzamosan, 1883-ban középisk. tanári oki. nyert. A Magyaróvári Gazd. Akad. természetrajzi tanszékének tanársegéde, emellett végzi az akadémiát. 1893-tól rk., majd r. tanár ugyanitt, a témák legszélesebb körét tanította. 1913-tól a Kassai Gazd. Akad. igazg. Miklós Ödön (1856-1923): mérnök. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte 1880-ban, gyakorlati munkásságát a bp.-zimonyi vasút építésénél kezdte, majd a bp.-i gabonaelevátor építésének vezetője volt (1880-1883). Hosszabb tanulmányutat tett az USA gabonaelevátorainak tanulmányozására. 1892ben ogy.-i képviselő, 1893-tól földmüvelésügyi államtitkár, majd 1900-ban a párizsi világkiáll. helyettes magyar kormánybiztosa. 1906-ban főrendiházi taggá nevezték ki. 1908-tól a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet magyar kiküldöttje. A Duna-bizottság első elnöke. Alacskai mintabirtokán búzamag-nemesítéssel is foglalkozott. Milleker Rezső (1887-1945): földrajztudós, egyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i, párizsi, berüni és göttingeni egy.-en folytatta. Középisk. tanári oklevelének megszerzése után 1910-ben bölcsészdoktorrá avatták. Mint a bp.-i egy. földrajzi tanszékének tanársegéde 1909-ben tanulmányutat tett Grönlandban, majd 1911-13-ban Kisázsiában. 1914-től a debreceni egy. földrajztanára. Létrehozta az egyetem meteorológiai szolgálatát, az egyetemi nyomdát, internátust, menzát és megszervezte az ifjúság testnevelését. Először biztosított helyet a magyar néprajz oktatásának. 1925-ben megalapozta Debrecenben az ország első nyári egyetemét. A Magyar Földrajzi Társ. alelnökeként szerk. a Földrajzi Közleményeket, megindította, majd a Földrajzi Társ.-nak átadta a Földgömb c. népszerű folyóiratot. Hankiss Jánossal együtt indította meg a Debreceni Szemlét, kezdeményezte a Gea, majd az Ismeretlen világok c. könyvsorozatot. Moldoványi Sándor (Athéni) követünk - Egyéb adat nincs, Müller, Oskar von: A német "Deutsches Museum" megalapítója. Németh Gyula (1890-1976): turkológus, 1915-től egyetemi tanár, dékán, rektor, akadémikus, az MTA I. osztályának titkára, majd osztályelnöke, Kossuth-díjas. 1951-től 1965-ig a Nyelvtudományi Int.
