Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA
Lechner Ágoston (1836-1901): közjogász. A pozsonyi jogakadémián segédtanár 1857-től, 1861től helyettes, 1866-tól rendes tanár. 1869-ben kinevezték a bp.-i egyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog tanszékére, amelyhez később a közjogot is hozzákapcsolták. 1885/86-ban az egyetem rektora. Ledebour, helyesen: Ledebur-Wichein Johann, Graf (1842-1903): 1895. szept. 30 - 1897. nov. 30-ig osztrák földművelési miniszter. Lederer, bárói család "melynek ura, hajói tudom, a már akkor nyugalmazott igen öreg báró, császári altábornagy volt és talán azonos volt az előző idő budai katonai főparancsnokával, Széchenyi István grófnak, a legnagyobb magyarnak barátjával" (Paikert). Lederer Ignác báró (1769-1849): osztrák táborszernagy. 1848 tavaszán Buda katonai parancsnoka. 1848. ápr. 18-án a Batthyány-minisztérium küldöttségének megtagadta a fegyverek kiadását a pesti nemzetőrség részére. A felháborodott pestiek máj. 10-i tüntetése alkalmával a nép közé lövetett, majd titokban Bécsbe szökött. Linhart György* (1844-1925): növénypatológus. A magyar mezőgazdasági növénykórtan megalapítója. 1875-től a magyaróvári gazdasági akadémia növénytani tanszékének vezetője, 1884-től a magyaróvári Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője. Az 1897-ben megszervezett Növényélettani és Kórtani Állomás vezetője 1910-ig. M.: Magyarország gombái, I-ÍV. 1882-1886. Lobkovitz Rudolf herceg (1840-1908): táborszernagy. Részt vett az 1859-i olasz és az 1866-i porosz háborúban. 1870-ben az uralkodó szárnysegéde lett. 1875-ben Budapestre helyezték át, mint az 5. tüzérezred parancsnokát és akkor magyar állampolgár lett, s egyúttal birtokot is vásárolt Magyarországon. 1878-ban részt vett, mint a IV. hadtest tüzérségének parancsnoka a boszniai okkupációban. 1886-ban a Kolozsvárott állomásozó 35. gyalogos hadosztály parancsnoka lett. 1890-ben mint a IV. hadtest parancsnokát Budapestre helyezték át. 1900-ban nőül vette Kronau Friderikát, Edelsheim-Gyulai Lipót báró özvegyét. Lubin, David - lengyel zsidó eredetű, Amerikában, Kaliforniában letelepedett és ott jómódúvá lett kereskedő, ki később ott földbirtokot szerzett és kiküldöttként 1896-ban részt vett a budapesti nemzetközi gazdakongresszuson. Az 1905-ben megnyílt Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet alapításának fáradhatatlan előmozdítója volt Lutter János (1884-?): Tanulmányait Bp.-en folytatta, 1913-ban egri, 1914-ben nagyváradi jogakadémiai tanár lett, 1916-ban egyetemi m. tanár, 1917-től Nagyváradon rendes tanár. [Külügyi Társaság]. Mandello Gyula (Rannersdorf, 1868 - Bp. 1919): közgazdasági író, egyetemi tanár, statisztikus. Egy.-i tanulmányait Bp.-en, Strassburgban és Genfben végezte. 1891-1894 között a pénzügymin.-ban fogalmazó. 1900-tól a pozsonyi jogakadémián a nemzetgazdaságtan, pénzügytan és pénzügyi jog rendes tanára. 1910-től a VKM-ben az új egyetemek előadója, 1914-től a bp.-i műegy.-en az alkalmazott közgazdaságtan és statisztika ny. rendes tanára. A Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a Közgazdasági Szemle szerk.-je. A valuta-, vámpolitikai kérdések és a munkabér-statisztika szakértője. M.:A telepítésről. A telepítési szakértekezlet jegyzőkönyve, Bp., 1900. Mayer János (1871-1955): kisgazda paraszt-politikus, miniszter. Tanulmányainak elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott. Már fiatalon bekapcsolódott a kisgazda-mozgalmakba. 1906-ban Nagyatádi Szabó Istvánnal együtt megalakította a Heves vm.-i kisgazdapártot. 1914-ben ennek programjával a kápolnai kerületben képviselővé választották. 1919 januárjában a közélelmezésügyi min. államtitkára lett, de a proletárdiktatúra kikiáltása előtt lemondott. Friedrich István kormányában (1919- aug. 15-27-ig)
