Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)
Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA
Paikert 1923. november 29-én a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója lett. A világháború, a tanácskorszak és az infláció okozta rossz pénzügyi helyzet ellenére 1925-ben megkezdték a kiálh'tások fokozatos felújítását, először a növénytermesztési tárlatokat, majd a vadászati kiállítási osztályt munkába véve. Paikert vezetése alatt rendeztek először vendég szervezetek időszaki bemutatókat a múzeum épületében. 1925-ben a Nemzeti Vadászati Védegylet nyitotta meg agancs- és vadászati ipari bemutatóját a főépületben, melyet 1928-ban (már a múzeum fedett udvarában) megismételtek. A Galambtenyésztők Országos Egyesülete is több ízben igénybe vette a múzeum barokk csarnokát kiállításai céljára. Clement Károly főerdőtanácsos - Paikert sokat emlegetett „kedves szakértő könyvtáros"-a - 1925 májusában került a múzeumba, ő gondozta az erdészeti és a vadászati gyűjteményt, valamint a könyvtár kezelésével is megbízták. A vadászati osztály érdekes módon gyarapodott a „viaskodó szarvasok" jelenetével. E szarvasok egyikét Paikert Alajos fia, Géza lőtte gr. Károlyi József vendégeként Fehérvárcsurgón, s ezt preparálták együtt a gróf által elejtett szarvassal. 43 1926 februárjában került a múzeumba dr. Toborffy Géza a Földtani Intézettől (aki esőbb szintén a múzeum igazgatója lett), és ugyancsak ekkor nyert alkalmazást gr. Nyáry István is 44 , aki 1928 szeptemberében megkezdte a múzeum „fénykép- és okmánytárának" kialakítását. Paikert Alajos a nehéz pénzügyi helyzet ellenére gyarapítani tudta a múzeum gyűjteményeit. Ő volt, aki felismerte a tárgyak mellett a dokumentumok (iratok, kéziratok, aprónyomtatványok, térképek) külön gyűjteménybe rendszerezésének és feldolgozásának múzeumi jelentőségét. Az e korban megalapozott Adattári gyűjtemény, valamint a könyvtár, melynek fejlesztését különösen a szívén viselte, ekkor gazdagodott máig kincset érő tételekkel {Pozsonyi várkapitányság iratai, 1926 körül - Ruisz Gyula könyvtára 2855 kötet, valamint könyvészeti cédula-anyaga, 1925 - Máday Izidor 2800 kötetes könyvtára, 1927-1929 - Darányi Ignác 6000 kötetes könyvtár-hagyatékának mezőgazdasági vonatkozású része, 1927 - Darányi Ignácnak a kitüntetések díszokmányait, díszalbumokat tartalmazó személyi hagyatéka - 1928). Ugyancsak az ő igazgatósága idején haladt előre döntő lépéssel a Gazdaságtörténelmi Szemle „Könyvészet" c. rovatának mintájára elindított Mezőgazdasági Bibliográfia akkor hézagpótló nagy munkája. 45 Kiváló múzeumszervezői érzékét tanúsítja az a tény is, hogy ő alapította meg 1926-ban múzeumunk baráti körét. Mint írja kezdeményező levelében: A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum 1907 óta csak mérsékelt tevékenységet fejthetett ki. Ez főleg a háború előtti, alatti és utána következett nehéz viszonyokra vezethető vissza, mert a múzeum mint állami intézmény ez idő alatt csak redukált állami költségadományra számíthatott. Tekintettel a teljesen megváltozott viszonyokra és ama kiváló külföldi példákra, melyek a társadalmat is bevonták a közgyűjtemények támogatására, időszerűnek és indokoltnak vélem, hogy a Mezőgazdasági Múzeum társadalmi támogatására Mezőgazdasági Múzeumbarátok Köre" alakuljon. Erre elegendő példát nyújtanak a külföldön a híresebb múzeumok körül létesített hasonló társaságok, de ha ilyenek még nem is volnának, ná-
