Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

• külön gipszöntvény műhelyt állítottam fel egy olasz szakértő vezetése alatt, aki a bemutatandó növényi és állati objektumokat (pl. dinnyéket, tojásgyümölcsöt, zöldségféléket, halakat) élet után kiöntötte és színezte segédeivel együtt. • külön térkép- és grafikonokat készítő műhelyt rendeztem be. • külön, szinte tökéletes fényképészeti műhelyt állítottam fel egy arab vezetése alatt, a különböző rendes, színes, nagyított fényképek előállítására. • külön stúdiókat rendeztem be két magyar osztályvezetőm (Abaffy László dr. és Szilvay Gyula dr.) részére, külön régi könyvtárakkal, nagyítókkal a német és az arab történész számára. • külön nagy fedett és fedetlen szobrászati műhelyt hírneves magyar szobrász munkatársam iß. Vastagh György és fia, László részére, külön lakással, magában a múzeumban^ • ezenkívül külön asztalos, lakatos (mechanikus) műhelyeket a múzeumban szükséges bútormodellek és hasonlók házilag való előállítására. Az egész múzeum vezetésére és ellátására pedig egy külön épület földszintjén (melynek emeletén magánlakásom volt) berendeztem a múzeumi irodákat, igazgató, aligazgató, gondnok, levéltár, számvitel, katonai őrség részére. Itt még arab szokás szerint egy kis imádkozó helyiség, egy kis kávéfőző helyiségről is gondoskodás történt. Miers úr 1932 tavaszán hivatalosan meglátogatta, Markham úrral, a szövetség titkárával eg'ütt, az ottani nagy múzeumokat és akkor tekintette meg vezetésem alatt, behatóan és részletesen a kairói múzeumot is. Már akkor mindkét kiváló angol szakértő, dacára annak, hogy az egyiptomi kormány nem angol, hanem magyar szakértőt bízott meg a megalakítandó kairói Mezőgazdasági Múzeum megszervezésével és berendezésével, mégis a legnagyobb dicséret és elismerés hangán emlékezett meg az ottani múzeum egész gondolata, iránya és részletekben is nyilvánuló helyes berendezés és szervezés felett. Pedig akkor a múzeum még csak félig volt kész. Mikor 1932 augusztusban hazatértem és csak idehaza Budapesten értesültem arról, mily igazi keleti módszer folytán nem térhettem vissza Kairóba, ott befejezni több mint félig elkészített új nagy múzeumomat, akkor novemberben megírtam Miers úrnak Londonba, mi történt ott velem és az ottani szép új múzeummal, amelyet annyira dicsért. Hogy mennyire appreciátták már akkor a legkiválóbb és legkompetensebb külföldi szakértők azt az alkotó munkát, amit ott Kairóban az ottani Mezőgazdasági Múzeum megszervezésével és berendezésével végeztem, mutatja az a levél is, amelyet Henry Miers, Nagybritannia Múzeumi Szövetségének (melybe a British Múzeumtól kezdve a legnagyobb angol világbirodalmi múzeumok tartoznak) akkori elnöke írt nekem személyesen. E levelet a legnagyobb angol múzeumok szövetségének elnöke írta nekem, a magyar nemzet eg> szerény képviselőjének akkor, amikor arról értesült, amit elhinni sem akart, hogy az egyiptomi kormány ily módon hálálta meg egy valójában jóitevőjének szolgálatait*.