Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

Paikert Alajos: Életem és korom (Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében) Közzéteszi: TAKÁTS RÓZSA

Ehhez még az is hozzájárult, hogv a kairói földművelési minisztérium akkori „erős" embere az államtitkár Galal Fahim bej volt, aki az igen tisztességes, de ^enge miniszter Lavfat]?], később pedig Hafis Hassen mellett szinte korlátlanul uralkodott az egész minisztérium felett - és aki személyesen Budapesten járt akkor, amikor én éppen Barcelonában időztem. Az államtitkár és segédje, ki később mellém beosztva, a múzeum aligazgatója lett, Budapesten tanulmányozta ottani múzeumunkat és a mi gyönyörű, illusztrált katalógusunkból egy impozáns nagy, illusztrált jelentéstjelentetett meg. tehát a könnyen hívő és igen hazafias egyiptomiak szemében, mint a budapesti Mezőgazdasági Múzeum legkiválóbb ismerőjének tűnt fel, aki egyedül, minden idegen, nagy illetményű külföldi igazgató nélkül is szervezheti és berendezheti az új múzeumot. Mindezeken kívül pedig akkor Kairóban nem volt magyar követünk, azaz a berni (svájci) magyar követ [Harold Bildt báró] egyúttal kairói követ is volt. Ez azt jelentette, hogy tíz hónapot Bernben töltött és két hónapot Kairóban. Minthogy pedig az út Bemtől Kairóig és vissza egy hónapot vett igénybe, mag'ar követünk tényleg csak eg' hónapot töltött Kairóban, amikor megtette látogatását a királynál, a külügyminisztériumban, az angol főmegbízottnál, egy-két kitűnő ebédet, lunchöt és vacsorát adott és azután ezt bevégezve szépen visszahajózott Bernbe. Különben teljesen ki voltam szolgáltatva, mindenben ami Eg'iptomot illette, az alexandriai és a kairói mag'ar tiszteletbeli konzuloknak, akik mindketten igen élelmes kereskedők voltak és eddig korlátlanul intézkedtek, főleg a maguk és hitsor sósaik javára. Ugyan mindketten meggyőződtek arról, hogy én elsősorban az új múzeum és így az egyiptomi nép érdekeit szolgálom, de amellett természetesen magyar honfitársaimnak is önzetlen és hazafias védője és támogatója vag'ok, nyomban és alattomosan ellenem fordultak és ahol feketében megtehették, rágalmaztak engem és ellenem dolgoztak. Ilyen körülmények között elképzelhető mily nehéz helyzetem volt Egyiptomban, dacára a király legjobb szándékának, szeretetének és nagyrabecsülésének. A múzeumot tehát dacára az egyre tornyosuló mesterséges akadályokkal, híven az általam kidolgozott és úgy a király, mint földművelési kormánya által jóváhagyott terveim szerint tovább szerveztem és berendeztem. Alapul vettem a budapesti múzeumot, de tekintettel az egyiptomi viszonyokra, az ottani mezőgazdasági termelést és életet óhajtottam híven és tanulságosan bemutatni. Egyben a legmodernebb muzeális berendezéseket alkalmaztam, amiket lehetőleg mind vag' a múzeum saját műhelyeiben és stúdióiban, vagy az állami arzenálban készíttettem el a legjutányosabban és legjobban. A kairói múzeum megszervezése és berendezése során felállítottam: • eg' nagy herbáriumot, botanikus laboratóriumot, melynek vezetője egy igen képzett botanikus lett. • egy növény preparatóriumot, eg' állat preparatóriumot. Az utóbbiban kitűnő német szakembert (Zebelin) alkalmaztam, aki a bemutatott növényeket eredeti színeiben preparálta, a másikban egy magyar preparátort (Conrad), aki az állatokat természetes akcióban, tömegben preparálta.