Oroszi Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000 (Budapest, 2001)

ERNST JÓZSEF: Szamártenyésztés az állami ménesekben és a ménesbirtokokon

Az egyes nemzedékek M értékéből egyértelműen kitűnik az állomány egyedei testtömegének dinamikus növekedése. Igaz, hogy az egyes nemzedékek értéke torzított, mivel nem lehetett az összes megszületett egyed adatát értékelni, hanem csak a törzsállományba besorolt, szelektált variánsokét. A növekedés azonban egyértelmű, s ebben nemcsak az apai örökítést kell látnunk, hanem a mezőhegyesi rögnek köztudott testtömeg növelő hatását is, valamint a jó takarmányozást. A ménesben fedező szamármének méretei: Mén neve Fedezett Marmagasság, Övméret, Szárméret, cm cm cm \\TAH 1902-1911 BETYÁR 1911 -MARCZI 1912 TRIPOLIS 1913-1919 •EFFENDI I9I6-I92O 147 EFFENDII 1920-1921 134 157 18 SAMU 192I-I926 150 159 20 GABI 1923-1926 130 140 17,75 EFFENDI 11 1927 144 BASA 1927-1931 135 141 17,75 CHARLOT 1931 LE FLEUR 1931 . PETÁR 1927-1931 148,4 PETÁR II PETÁR III Bérbe adott mének adatai TRIPOLIS tsz.: I9I8 1.33TRIPOLIS tsz.. 1919 132SAMU tsz.: 1922 145 144 18 SAMU lsz.: 1925 147 148 19 GABI 2 121 122 14,75. A két háború közötti időszak törzskönyvi bejegyzései az 1937. évi fedeztetések feltüntetésével fejeződnek be. Valószínűnek tűnik, hogy az állami ménes szamarai beolvadtak a ménesbirtok szamártenyészetébe, de ennek feljegyzései nem maradtak meg. A szamártenyésztés nyomai Bábolnán és a többi állami ménesben A Mezőhegyesi Állami Ménes szamarainak származási adataiból kitűnt, hogy a 19- század végétől a Bábolnai Állami Ménes is tartott, illetve tenyésztett szamarat. Sajnos erre vonatkozóan egyéb irodalmi vagy bábolnai törzskönyvi forrást nem sikerült találni. A Bábolnáról Mezőhegyesre áthelyezett mének adataiból azonban némi következtetés levonható.