Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században

dő huzavona megakadályozott minden jelentősebb előrehaladást a folyók szabályozásában és az árvédelmi töltések építésében."

102 Hátráltatta még emellett a tervszerű szabályozási, árvízmentesítési munkálatokat a Habsburg-birodalom magyarországi politikája is: nagyobb vízszabályozási munkákat mindig csak a birodalom érdekeinek szem előtt tartásával végeztettek, pl. a határőrvidék új telepítései érdekében, vízi út fejlesztésre, folyószabályozásra a kincstári erdők fakitermelésének szolgálatáért, a sószállítás lehetőségeinek fokozásáért. A gabonaszállítás előtérbe kerülésével jöhetett szóba az új telepítésű Bánát, Bácska. A nagyobb folyók végleges szabályozására is csak a múlt század második felében, a nagyobb mérvű gabonakivitel miatt került sor.

103 Az eredmény - egyéb tényezők hatása mellett - „a vizek szabályozása, a mocsarak lecsapolása ... a mezőgazdaság és állattenyésztésben bekövetkezett változás. A szántóterületek állaga pl. a Bodrogközben hatalmasan megnövekedett, főleg a vizes, mocsaras területekből és kisebb részben a rétek, legelők és erdők rovására." 104 A bodrogközi Tisza-szabályozás eredményeit CLAIR Vilmos értékelte 1896-ban. Eszerint ,, 1845-ben még csak 5307 ház volt a Bodrogközben, ma több van mint 8000. A lakosság száma volt a negyvenes években 20.000, ma 43.796. Termőföld volt az ötvenes években 99-254 hold, ma van 146.296 hold, a mi 46% szaporodásnak felel meg."

105 .Az útépítés hazáikban 1825 után vett nagyobb lendületet, amikor az országgyűlés az utak építését és fenntartását a megyék jogkörébe utalta. A közlekedési viszonyok mostoha volta miatt a hajózás a teherszállításban igen nagy szerepet kapott. Az Alföldön sárhajókon közlekedtek, szállítottak. 1851 után a főbb útvonalakat állami kezelésbe vették, a kisebbekről a megyék, községek tartoztak gondoskodni. A tengelyen való szállítás mindamellett költséges és körülményes is volt. VÁZSONYI Ádám a szabályozás előtti és utáni állapotot számadatokkal érzékelteti:

106 Művelési ág Szabályozás Változás előtt % után % % Szántó, kert, szőlő 14,6 53,2 + 38,6 Rét, legelő 30,5 24,3 -6,2 Erdő 7,2 5,4 - 1,8 Víz, mocsár, használhatatlan 47,7 17,1 -30,5 Mérnöki tevékenység - malomtervek Külön kell szólnunk arról a mérnökgenerációról, amely a fent vázolt hatalmas munkálatokat tervezte, irányította. A 18. századtól indul meg a mérnökképzés Magyarországon. Hadmérnökök, vízi- és bányamérnökök stb. kerülnek ki a Nagyszombati Akadémia, a Georgikon, a Collegium Oeconomicum (Szempc, majd Tata 1763-1780), a Selmeci Bányászati Akadémia, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum (alapítva 1782-ben) falai közül. Folytathattak mérnöki tanulmányokat a bécsi, 1717-ben alapított, ill, a gumpensdorfi hadmérnöki akadémián (pl. Kiss József) és a nemesifjak gazdasági-mérnöki képzését szolgáló Theresianumban (Bécs) is.