Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

TÜDŐSNÉ SIMON KINGA: A földbirtokos Kálnoky Sámuel (1698)

Kálnoky Sámuel birtokának szántóföldjei Helység Hold szántó 1. Miklósvár 130.5 2. Kőröspatak 242 3. Gidófalva 174 és egy darab lenföld 4. KézdiszentléTek 60,5 5. Csíksomlyó 6. Csíkkozmás (a csíkszentmártoni és a tusnádi földekkel együtt) 54 7. Csicsói határban (Felsőmezővel együtt) 38,2 Összesen: 830,2 Székelyföldön, a mostohább éghajlati viszonyok következtében s a földrajzi adottságok szűkre szabott termőföldek kicsinysége miatt a gabonatermesztés lehetőségei korlátozottak. A székely gazdaságokban így alig akadt eladó gabona, annak javarészét a család és az állatállomány élelmezésére kellett fordítani. Gabonában a majorsági gazdaságok sem bővelkedtek. A Kálnoky-birtokhoz tartozó szántóföldekről betakarított gabonamennyiségnek csaknem felét a búza jelentette, utána legfontosabb termény az árpa, végül a zab volt. Az összeírásból kiszűrhető adatok alapján az 1698. évi gabonakészlet Kálnokyéknál így oszlott meg: - Búza (tiszta búza, utolya, tavalyi, vetésből maradt, vám búza) 334 köböl és Y)Vi véka, valamint 1510 kalangya - Búzaliszt: a miklósvári gabonásházban 20 köböl, Kőröspatakon 2 köböl és IVi véka, Csíksomlyón 2 köböl, 1 véka -Zab: 154 köböl, 1310 kalangya - Árpa: 283 köböl és 5 véka, valamint 2 tele szuszék és 40 kalangya - Árpaliszt: Csíksomlyón 2 köböl - Zabosárpa: Kőröspatakon a csűr „fiában", de hogy mennyi, nem tudják. A gabona nagyrészét a kőröspataki és kézdiszentléleki szántókról aratták le, onnan, ahol termesztésükhöz az Olt és Feketeügy

7 völgyének sík területe kedvező feltételeket biztosított. A miklósvári és kézdiszentléleki határban termett még borsó és köles. Kőröspatakon és Kézdiszentléleken mindezt kender, len, haricska (tatárka) és rozs termesztésével egészítették ki. Az inventáriumban említett három mázsa dohány, valószínű, a mezőségi részeken, esetleg Kőröspatak napsütötte határában teremhetett meg. Az élelmezés alapjául szolgáló terményeket különböző kertekben: veteményes, gyümölcsös, kenderes, káposztás, törökbúzás stb. termesztették. A veteményes kertek nemcsak szép, de hasznos részei voltak a gazdaságoknak. Innen kerültek a konyhára a háztartáshoz szükséges zöldségek, fűszerek, gyógynövények. Csíksomlyón és Gidófalván a kertek az udvarház melletti területet foglalták el. A miklósvári és kőröspataki kastélyok leltárai azok nagy veteményesein kívül még „táblákra fel osztott", gondosan ápolt kertekről is szólnak. A gyümölcsösben lévő meggyfák jó termést hozhattak, ugyanis 1689 augusztusában Kálnoky Sámuel a kőröspataki