Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

CSÓK MÁRTA: Szolgáltatás vagy hivatás? (Múzeumpedagógia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban)

ről, a búzáról. Ezt a meglévő ismeretet úgy érdemes gyarapítani, hogy gondolatilag teljes kört járjanak be, és időben is jól behatárolható, érthető legyen a számukra. A gyerekek háromféle idősíkot élnek meg, hiszen a foglalkozás időtartamában (másfél óra) kelnek életre a 100 évvel ezelőtti eszközök, melyeknek használatát pedig az évszakok váltásához kötjük. Kisiskolások esetében nagyon lassan és módszeresen kell, hogy dolgozzunk, hogy ne zavarodjanak meg és meg is értsék, érzékeljék ezeket az idősíkokat! A foglalkozás tematikája így a következőképpen alakult: 1. Mi a gabona? - Ismerkedés a gabonafélékkel, ezen belül a búzával a világtérkép előtt, amelyről jól látszik, hogy a gabonafélék az egész világon igen fontos táplálékfélék az emberiség számára. 2. A szántás-vetés-aratás munkafolyamatainak és eszközeinek részletes megismerése az évszakok tükrében. - Mi a szántóföld és hol van? Uradalmak, magánbirtokok a 19. sz.-ban. - A „gonosz földesúr" mítosza (ld. Döbrögi) az irodalomban és a mesében - és a valóságban. - A földművelés 19- századi tényei: kik művelték a földet? - Eszközök a szántóföldön: - eke, borona, henger, vetőgép, kézi vető, stb. - Fogalmak: barázda, kereszt, kepe, egy lábra, két lábra vetés, marokszedés stb. (E két utóbbi esetben beszélgetésünk során elsősorban az iskolában is tanult, az irodalmi művekből ismert fogalmak, illetve eszközök „elevenednek meg".) - Az állatok és az időjárás hogyan segítették az ember munkáját? - Szántás, vetés, aratás és az évszakok. Munkaritmus, dologidő, pihenés, ünnep. - A munkaszervezet: családi munka. Mit csináltak az egyes családtagok? Mit tudtak a nagypapák és a nagymamák? Munkamegosztás a családon belül. Mit segítettek a kisgyerekek? 3. Az eszközváltás jelentősége mezőgazdaságunk történetében: Magyarország az acélos búza hazája. - Hogyan és miért tértek át a sarlós aratásról a kaszás aratásra? 4. Szokások a malomban, az őrlés, a malmok élete. 5. A kenyérsütés eszközei, hagyományai. 6. A kenyérsütéssel kapcsolatos babonák, hiedelmek, szokások. Alihoz, hogy a fenti kérdésekre üyen sorrendben választ kapjunk, a kiállítás egyes tárgyait, illetve tárgyegyütteseit kiemelve, mintegy reflektorfénybe állítva kell néznünk. El kell tehát hagynunk a már említett részeken kívül a gabonanemesítéssel kapcsolatos tárlókat, továbbá sok eszközt, szerszámot, amely nem szolgálja a fenti kérdések megértését. A ma már lomtárba került mezőgazdasági gépek közül az éppen említett munkafolyamat részletezésekor csak egyet-egyet emelünk ki. Vannak olyan eszközök is, amelyeket azonban részletesen is megnézünk, többször is visszatérünk rá (pl. sarló, vetőzsák, malom), illetve amelyeket fájdalmasan hiányolunk (pl. cséphadaró) a kiállításból. A kiállított tárgyakat a fenti kérdések megválaszolásának érdekében úgy nézzük meg, úgy csoportosítjuk tehát, ahogy azok a legjobban érthetőek a gyerekek számára.