Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

CSÓK MÁRTA: Szolgáltatás vagy hivatás? (Múzeumpedagógia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban)

Az 1996-97-es tanévben, amikor a múzeumban a meglévő és sikeres kézműves foglalkozások mellett

4 megindítottuk a rendszeres múzeumpedagógiai munkát, óvodás és iskolás gyerekcsoportok számára három állandó kiállítást dolgoztunk föl foglalkozás-sorozatok formájában. E foglalkozások tematikájukat tekintve lazán kapcsolódtak ugyan néhány alsó és felső tagozatos tantárgyhoz (pl. környezetismeret, földrajz, biológia), ám önállóan, iskolai háttér nélkül is használhatók, élvezhetők voltak. Úgy kívántuk még nyitottabbá, vonzóbbá tenni szolgáltatásunkat, hogy a többrészes foglalkozásaink egyes részei önállóan is rendelkezésre álljanak kisiskolásoknak és nagyoknak egyaránt. A foglalkozások a kertészettörténeti, a gabonatermesztés-történeti, s a vadászattörténeti kiállításokra épülve 2, illetve 3 alkalommal nyújtottak bő betekintést témáikba, így azt reméltük, hogy ennyi múzeumlátogatás (összesen kb. 6, illetve 9 óra az egyes kiállításokban) elegendő ahhoz, hogy egy iskolás gyerek megszeresse a múzeumot, mert természetesen mindenfajta pedagógiai célon túlmenően munkánknak legfőbb értelme és célja talán az, hogy kisgyerekkorban megszerettessük a múzeumot. Az első évben az alábbi foglalkozási tematikát adtuk közzé, melynek azonban módosított változata vált keresetté az iskolák körében. 1. Vadgazdálkodás és vadászai Magyarországon - 2 részes foglalkozássorozat, melynek keretében első alkalommal a vadászat lényegével és a legjellemzőbb vadászó szerszámokkal ismerkedünk, második alkalommal pedig a hazánkban élő apró- és nagyvadfajok életét vizsgáljuk. Felelevenítjük a mesék világából és a szépirodalomból ismert híres vadászatokat, vadászokat. Készíthetünk állatrajzokat vagy vadászjelenetet ábrázoló címer-terveket. 2. Gabonatermesztés Magyarországon - 2 részes foglalkozássorozat, amely elsősorban a búza termesztéstörténetével foglalkozik. Megnézzük, hogyan termesztik, tárolják, őrlik a gabonát, és hogyan sütik a hagyományos paraszti táradalomban a kenyeret. Külön foglalkozunk a gabonafélék termesztésének gazdasági-történelmi hátterével, nevezetesen azzal, miért kellett piacra termelnie a nagybirtoknak, hogyan alakult át a feudális szántóföldi növénytermesztés a jobbágyfelszabadítás után, és később ez milyen változásokat eredményezett a földhasználat, a termelés és a táplálkozás vonatkozásában. Következő alkalommal a kukorica termesztésével ismerkedünk. Beszélgetünk arról is, hogy kinek mi volt a feladata a családban, hogyan alakult a munkamegosztás. A gabonatermesztéssel vagy - felhasználással kapcsolatos szokásokról, hiedelmekről is szót ejtünk. A foglalkozásokat rajzolás zárja. 3. Kertészettörténet Magyarországon - 3 részes foglalkozássorozat keretében terveztük feldolgozni ezt a kiállítást. Első alkalommal városligeti sétával kezdünk, ismerkedvén a növényritkaságokkal. A kiállításban pedig a római kori, a középkori, a 19. század végi és a két világháború közötti hazai kertészettörténeti sajátosságokkal, érdekességekkel foglalkozunk. Vizsgáljuk a díszkert és parasztkert szerepét. Nemcsak esztétikai és művelődéstörténeti szempontból vizsgálódunk, hanem a kertszépítéssel