Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai

pes nyilvántartási rendszerre, készülő kiállításunk korszerű elektrotechnikai megoldásokkal is szemléltet, a kiállítással párhuzamosan, intézményünkben először a kiállítás anyagát feldolgozó CD is készül. Mit lát, mit vehet igénybe ebből a múzeumpedagógus, mit kapcsolhat a NAT informatika részéhez? Arra nem térnék ki, hogy saját szellemi munkáját, kutatásait is segíti az információs szolgáltatási rendszer. Fejlesztési terveink közt szerepel a közönségszolgálat és -tájékoztatás számítógépes adatszolgáltatással való bővítése, ennek adatbázisát a múzeumunkba látogató általános iskolás csoportok igényeit is figyelembe véve alakítjuk. Az elektronikus hordozókon megjelenő dokumentumok egy része kiállításainkban nagy nyilvánosságot kap. Legfontosabbnak egyrészt a múzeum foglalkoztató termének és vetítőtermének korszerűsödő technikai berendezését tartjuk, másrészt ennek tartalmi részét: gyűjtőkörünkhöz, kiállításainkhoz, az erre épülő és a NAT koncepciójához igazodó, elektronikus hordozókon megjelenő dokumentumok beszerzését multimédia-gyűjtemény kialakítását és fejlesztését és a széleskörű szolgáltatást. A múzeumpedagógiában módszerbeli hiba lenne a kiállításoktól független számítógépes foglalkozások meghonosítása. A tervezésénél a kettő együttes, egymást erősítő, kiegészítő, értelmező hatására törekszünk. A múzeum könyvtára korlátozottan nyilvános, gyerekeknek nem célszerű általános könyvtárhasználati ismeretek bemutatására. Másrészt, mint hozzáférhető informatikai adatbázis, közönségtájékoztatási rendszerünkkel hozzáférhető lesz, s ami lényeges: egy intézményen belül közösen alakítjuk a multimédia-gyűjteményt. „Ideje lenne viszont újragondolni, hogy mit is értünk információ alatt", idéztem a műveltségi terület tárgyalásának elején. A gyűjtemény, a kiállítás a valóságában is információs forrás, amely a kulturális örökség részeként fontos tartalomként jelenik meg a digitalizált rendszerben. A múzeumpedagógiának ezt a megjelenítést is be kell mutatnia, s kidolgoznia a szolgáltatásaink igénybevételi lehetőségét ismertető segédanyagot, egyszerűbben: gyakorló tanárokkal megismertetni számítógépes szolgáltatásaink igénybevételének lehetőségét és használatát. 9- Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan, pályaorientáció Technika: kiállításainkban az egyszerű tárgyak, munkaeszközök sokasága figyelhető meg, fejlődéssorok követhetők nyomon. Például „Az eke és a szántás története". Az anyag, a forma, a használat és az esztétikum összefüggéseire sok szemléletes példa áll rendelkezésünkre. A természeti anyagok és felhasználásuk megfigyelésére „A növények országából" c. kiállításban a selyem termesztésének folyamatára, a gyékény, szalma, vessző és csuhéból készült használati tárgyakra, a vadászati leállításban különböző korok különböző anyagaiból készült fegyvereire utalok, emellett az enteriőr - egy vadászlak szobája - szemléletes példa, hogy az ember használati eszközei készítéséhez a környezetében található anyagokat használja. (227) A népművészet hagyományait követő tárgyalakítás és díszítés különböző természetes anyagokból

11 (229). E témakörben rendszeresen tartunk múzeumpedagógiai foglalkozásokat. A múzeum makett- és modellgyűjteményének több darabja ma is ki van állítva, esetleg gyűjteményben is látható. A téma érdekes megközelítésének tartom a restaurátor és a preparátor munkájának meg-