Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai

kért" nem lenne értelme felállni a székből, levánszorogni a kapuig, hogy szót váltsunk a szomszéddal, az egész legfeljebb néhány gombnyomást ér meg a számítógép biUentvűin. „A világhálón gombamód szaporodnak, javarészt presztízsből, a Web-helyek. Óvatos becslések szerint is legalább nyolcvan százalékban hasznavehetetlen adattömeggel vannak teletömve, aminek legfeljebb a memóriagyártók örvendezhetnek, a gigantikus adattengeren egyre nehezebben navigáló szörfözők aligha. Azaz, gátlástalanul raboljuk egymás idejét, mert az elektronika fejlődése hallatlanul megkönnyítette az információ áramlását. Ideje lenne viszont újragondolni, hogy mit is értünk információ alatt."

10 Az idézet G. Kocsis Józsefnek, a Computer Panoráma főszerkesztőjének „Fehér zaj" című írásából való. Hát igen! Ideje lenne újragondolni, mit is értünk információ alatt. Az információs infrastruktúra központi fejlesztése kutatás-fejlesztési, felsőoktatási, könyvtári és közművelődési területen több mint egy évtizede kezdődött. Az Internetre kapcsolódó számítógépek száma a hálózati szolgáltatások fejlesztésével nő. A felsőoktatási fejlesztéseket követi a középiskolai, a Sulinet Internet program, mely minden hazai középiskola számára elérhetővé teszi az internetszolgáltatást, s ez a fejlesztés az általános iskolákat is eléri. Magától értetődő, hogy a két pilléren, a számítástechnikán és könyvtárhasználaton nyugvó NAT műveltségi terület, az Informatika számítástechnikai területen elsősorban számítógépes ismereteket fejleszt. Ha egy kulturális közintézmény helyét, szerepét keressük ebben a folyamatban, érdemes végiggondolnunk: a számítógépes környezetbe „beleszülető", s használatát gyerekkorban, lehetőleg már kisgyerekkorban gyakorló gyerek milyen magától értetődően, otthonosan használja a gépet, kísérletezik, ismerkedik. Mennyivel közelebb áll hozzá, mint a középkorú kutatóhoz, tanárhoz (kivételek szerencsére itt is vannak), aki a számítógépet elvarázsolt írógépként kezeli, lemondani persze már nem tudna róla, vannak felismert előnyei, de a fenntartás azért marad: a számítógép kiszámíthatatlan, gyanús dolgokra képes. Gondolnunk kell arra is, hogy Magyarországon még hosszú ideig az otthoni számítógépeknek csak töredéke kapcsolódik az Internetre, és ugyancsak hosszú ideig nem lesz a háztartások többségében számítógép. így aztán a központi fejlesztés jó lépés az esélyegyenlőség felé, de félő, hogy az iskolákban is azok a gyerekek élhetnek jobban a lehetőségekkel, akik már tudják, hogy ez lehetőség. Ahogy egy jól működő, fejlődő és hozzáférhető közkönyvtári hálózat segíti az önálló ismeretszerzést, a könyvtár mint forrás használatát, ugyanúgy a múzeumok számítógépes szolgáltatásai ilyen célt is kell, hogy szolgáljanak. Vagyis esélyegyenlőséget az információhoz való hozzájutás területén, és ennek előfeltételeként jártasságot a gyakorlatban. Országos gyűjtőkörű szakmúzeumként a „Koncepció az országos könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési információs hálózat fejlesztése az információs társadalomban" c. koncepcióban megfogalmazott célok megvalósítására jelentős összegeket fordíthattunk pályázati úton elnyert központi és saját forrásból. Átgondolt fejlesztési tervekkel továbbra is a koncepcióban leírt programok megvalósítására törekszünk, s ebben további központi támogatásra is számíthatunk. Befejeződött a múzeumban a teljes belső hálózat és az internetcsatlakozás kiépítése, gyűjteményeink számítógépes feldolgozása összehangolt terv szerint folyik, egyes adatbázisok az interneten is elérhetők (munkaeszköz-történeti archívum), könyvtárunk áttért a számítógé-