Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai

Állattenyésztési, növénytermesztési kiállításaink a magyar mezőgazdaság történetének folyamatait a II. világháború utáni időszakban is követik, s ezért a Történelem c. fejezetben szereplő mezőgazdasággal kapcsolatos nevek, fogalmak túlnyomó többsége kiállításainkban értelmezhető (113). 5- Ember és természet Ehhez a műveltségi területhez szorosan kapcsolódik a gótikus épületrészben fellelhető valamennyi kiállításunk („A növények országából", „Erdészet", „Természeti értékek, természetvédelem", „Halászat", „Vadászat és vadgazdálkodás" és a „Szőlészet - borászat" egy része is). Kiállításaink, a tervezett felújítások után, melynek során még a halászati és vadászati kiállítás újjárendezése következik, szándékaink szerint egy nagyobb ökológiai szemléletű egységet alkotnak, és a természettudományos nevelés jó színtereit, lehetőségeit nyújtják. „A természettudományos nevelés elemi szinten a környezeti nevelés része. Olyan összetett személyiség-, magatarás- és attitűdformálás, amely képessé tesz a másokkal való együttműködésre, a környezettudatos életvitelre" (120). A környezettudomány alapja az ökológia. (Az ökológia közvetlen kapcsolatot keres az élőlény mindenféle megnyilvánulása (viselkedése) és a viselkedést kiváltó (megnyilvánulások) okok közt. A környezeti nevelés a NAT-ban kereszttantervi szinten fogalmazódott meg: ez egyrészt lehetőség, hogy minden műveltségi területbe bekerüljön, másrészt nagy kihívás, hogy megfelelő szinten és hatékonysággal kerüljön be. A kiálh'táslátogatás élménye szélesebb kulturális hátteret ad, váratlan felfedezések, összefüggések lehetőségét tartogatja, melyek talán csak később, más helyzetben idéződnek fel. Egyazon kiállítás más-más rétegét figyeli meg a kisiskolás vagy a felső tagozatos, vagy egyszerűen más jelent élményt számára. (120) „A kisiskolások elemi természettudományos nevelésének tengelyében az életkornak megfelelő megismerési módszerek megtanulása és azok folyamatos gyakorlása áll" (120). A múzeum több síkon is nagy lehetőség: mint a látottakból kiinduló környezetadekvát módszer, élményszerűsége, a látásfigyelem tartósságának fejlesztése, a verbális és vizuális közlés összhangja szempontjából is. Szerencsés adottság, hogy múzeumépületünket a főváros legnagyobb közparkja, a Városliget veszi körül, a jól előkészített múzeumlátogatás a természetismeret múzeumi és parkbéli lehetőségeivel is él. A természetet a természetben ismerhetjük meg; kiáUításaink a valóságos megismerést nem helyettesítik, de segítik, kiegészítik. Tapasztalatunk, hogy a környezetismeret tanításánál más, hagyományos tárgyakhoz viszonyítva a pedagógusok sokkal inkább élnek az új módszerekkel, bátrabban választanak iskolán kívüli helyszíneket (tanítási időben is, tanítási időn kívül és szakköri tevékenységként). Intézményünk Közművelődési Főosztályának keretében Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont működik. Munkatársainak a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének tagjaként lehetőségük van a folyamatos önképzésre, felkészülésre, szakmai tájékoztató anyagok, új pedagógiai eredmények megismerésére, munkájukban több oktatóközpont segítségére, együttműködésére is számíthatnak. Ennek is eredménye, hogy e