Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai

A kiállításokat természetesen azok muzeológus rendezője ismeri a legjobban, de általában a múzeumpedagógustól várható el, hogy - intézménye kiállításainak ismeretén túl - tisztában legyen a meghatározó közoktatási dokumentumokkal, az elvárisokkal. (Kis múzeumok munkatársai gyakran egy személyben vezetők, rendezők, múzeumpedagógusok.) Statisztikai adatokkal nem, legfeljebb csak rossz példákkal szolgálhatnék, hogy pénzszűke, leépítési kényszer folytán hány helyen szűntek és szűnnek meg múzeumpedagógiai munkakörök, miközben az oktatási rendszer megújulása a múzeumokat új viszonyrendszer kialakítására késztethetné. Azt érdemes múzeumban megismerni, ami ott hatékonyabb, mint az iskolai tanórán. Vannak általános, minden múzeumra érvényes szabályok, és nagy eltérések is. Egyegy csoport közös jellemzőit is érdemes az oktatás szempontjából végiggondolni (pl. művészeti, természettudományi, helytörténeti múzeumok). Következzék a magunk dicsérete A megszokott tanórai keret helyetti múzeumlátogatás az újdonság varázsával hat. Élményt jelenthet már a kimozdulás is az iskolából - az oda-visszaút -, a ráhangolódás. Múzeumi szakemberek új megközelítésben beszélnek az iskolában már érintett témákról, ez a közvetett megerősítés eszköze lehet. Hatnia kell együttesen az egésznek; egy múzeumnak, és nem csak egyes kiállításainak, légköre van. (Ennek megteremtése sok tényezőjű, és nem lehet egyedül a múzeumpedagógus dolga.) A múzeumi előadó ennek az egésznek a része, megnyilatkozó képviselője. Általában nem egész múzeumot, hanem egyes kiállításokat nézünk. A kiállítás elsődlegesen vizuális élmény, de a kiállításban könnyen megteremthető a kép és a hang folyamatos együttese. Kiemelt jelentőségű az anyagi-tárgyi kultúra - az eredeti tárgyak varázsa. Témakörtől, rendezői szemlélettől, lehetőségektől függ, mennyi eredeti tárgyat mutat be egy kiállítás. Újabb tárlataink rendezői gyakran audiovizuális eszközöket is felhasználnak. A kiállítás tárgyai térben helyezkednek el, a térszemlélet fejlesztésének lehetőségét adva. A valóságos tárgyak üzenete nehezen megfogalmazható érzelmi többletet jelent: az őrlésben megkopott malomkő, az elvékonyodott pengéjű kasza régvolt használói emlékét is hordozza. Gyakran itt szembesül a gyermek a tárgyak valóságos méretével: Ilyen hatalmas a bölény? Tanuljuk, a túzok Európa legnagyobb madara. De a kiállításban a jól megtermett túzokkakas ámulatba ejt: Jé! Ekkora? A jól rendezett történeti kiállítás a tér- és időbeli összefüggéseket szemléletesen mutatja be (ebben a tankönyvnél nagyobb lehetőségei vannak). A látvány, a múzeum tárgyi világa az oktatás kiindulópontja és tárgya lehet - ez a tanulásszervezés új módszereinek tág teret ad. A múzeum nagy jelentőségű, mint a forráskutatás egyik lehetséges helye. A magyar múzeumok kulturális örökségünk felmérhetetlen becsű tárházai. Szolgáltatáse a múzeumpedagógia? Mit jelent, hogy a múzeumpedagógus szolgáltat? Szolgáltat: valamely lehetőségnek, történésnek az alapját megteremti, létrehozza.

3 A múzeumpedagógia a múzeumban folyó oktatás-nevelés tudománya. Maga a tevékenység, amit a múzeumpedagógus végez, szolgáltatás. Lényegét tekintve: valamely igénybe vehető lehetőség - a kereslet- kínálat szabályai, törvényei alapján. Egy múzeumban szolgáltatás a ru-