Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai
határ és a büfé , vagy a kiadványárusítás is. Szolgáltatás a pénztárnál igényelhető sétáló magnó - a kiállításokat mindenki számára egyféleképp (legfeljebb több nyelven) ismertető tárlatvezetéssel. A múzeumpedagógia alapját, tárgykörét, kiindulópontját is a múzeum kiállításai, elsősorban állandó kiállításai jelentik, azok ismereténél és közvetítésénél azonban sokkal összetettebb, bonyolultabb tevékenység e szolgáltatás elvi megalapozása, lehetőségeinek megteremtése, pedagógiai programjának kialakítása, folyamatos fejlesztése. Kinek, kiknek van, lehet egy múzeumban pedagógiai programja, fejlesztési terve? Kell-e egyáltalán? A gyermekcsoportoknak tartott tárlatvezetéshez talán nem szükséges, S amit a szó valóságos értelmében nevezünk múzeumpedagógiai tevékenységnek, ahhoz már kell pedagógiai program, fejlesztési terv? Tételezzük fel, igen. Kié? Alapelv: a múzeum kiállításaihoz kell kapcsolódnia; ez is meghatározottságot jelent. Milyen elképzelések alapján, milyen távra készül a múzeumok kiállítási terve? A pedagógiai programot a múzeumpedagógus (ok) készíti (k) , de egy-egy intézmény munkatervének részeként, annak nem csak terveit, anyagi és technikai lehetőségeit is szem előtt tartva. Viszonylag nagy és növekvő mozgásteret biztosíthatnak a pályázatok is, melyeken éppen a legkorszerűbb elképzelések járnak sikerrel. Természetesen a szolgáltatások körét e területen is meghatározza a szolgáltatók teljesítőképessége. Egy-egy nagy múzeumban hányan végzik ezt a munkát, milyenek a jövőbeli elképzelések? A kisebb múzeumoknak is van lehetőségük múzeumpedagógus foglalkoztatására? Mai létszámuk sok vagy kevés? Ki tudja? Kinek kellene tudnia? Tapasztalataink szerint gyakran időhiány miatt nem tudunk minden felkérésnek eleget tenni. Ebből akár az is következhetne, hogy a piac törvényei szerint a múzeumok közönségszolgálati része, ezen belül a múzeumpedagógiai munka bővül, ez a terület azonban korántsem piaci törvények szerint működik. A szolgáltatások irányultságát a kiállításokon (a múzeum gyűjtőkörén, alaptevékenységén) kívül a szolgáltatók szakirányú végzettsége, eddigi szakmai gyakorlata is meghatározza. Egészséges múzeumi közösségben a múzeumpedagógus számít és számíthat muzeológus kollégái szakmai segítségére, együttműködésére. A közoktatási törvény és a NAT az iskolai oktatás-nevelés alapdokumentumai. Ezekre épül a pedagógiai program, a fejlesztési terv és a helyi tanterv. A közgyűjteményi törvény nem sok figyelmet szentel a múzeumpedagógiaiak. Egyáltalán, mi az? Felsőoktatásunkban, enyhén szólva, alulképviselt. A pedagógia egy fejezete, néhány szeminárium, gyakorlati foglalkozás.^ Különösen elgondolkodtató, hogy ért el a magyar múzeumpedagógia már évtizedekkel ezelőtt is Európa-, talán világviszonylatban is példaértékű eredményeket. A kínálati oldalról már esett szó. Ki veszi igénybe? Kiknek szolgáltatunk? Iskolás, esetleg óvodás csoportoknak. A múzeumok diáklátogatóinak többsége általános iskolás, sokkal kevesebb a középiskolai diákcsoport. Az okra nem következtethetünk a múzeumok kiállítás-koncepciójából. Egyébként, de nem mellékesen: rendezett-e magyar múzeumban nagyszabású kiállítást úgy valaki, hogy annak témája és előadásmódja szándéka szerint elsősorban a középiskolásokat érinti? Van eltérés, egy-egy kiállítás inkább középiskolásokat vonz, (ritkán) egy egy múzeum, kiállítóhely kiállításai népszerűbbek középiskolások körében. Nálunk üyen például az „Élet egy középkori faluban" című kiállítás. A mezőgazdasági múzeum országos szakmúzeum, ebből adódóan főiskolai, egyetemi szakmai csoportok fogadására is kész.
