Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Kísérletek a szikes talajok megjavítására és a rajtuk való gazdálkodásra Magyarországon 1933-ig

kor még újdonságnak számító sziki búzával. A FLEISCHMANN Rudolf és fiatal munkatársa, VEZEKÉNYI Ernő által nemesített „F 481." sziki búzáról kedvezően nyilatkozik: kitűnő télálló fajta, a vizet huzamosabb ideig tűri, rendkívül gyorsan fejlődik, korai érésű és nagy a hektolitersúlya. Hátrányaként említi, hogy jó talajon könnyen megdől, és nem ad olyan nagy termést, mint a „Székács" búzák.

80 Szikes talaj javítására SZENTANNAY az első vagon cukorgyári mésziszapot TREITZ Péter javaslatára hozatta.

81 A kísérletek során a Karcag környéki, mészben szegény, kötött sziktalajokon a mész javító hatása egyértelműen beigazolódott: „...1926. évben a javított területen aratott többtermés értéke meghaladta a hét éven át a kísérletekre fordított összes költséget és ... a javított szikesterületek értéke Karcag vidékén a javítatlan földekének ötszörösére emelkedett."

82 A cukorgyári mésziszap talajjavító hatásának kolloidkémiai alapokon nyugvó magyarázatával ARANY Sándor szolgált.

83 A sikeres szikjavításon felbuzdulva a kísérleteket a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara karolta fel. Kisújszálláson és Püspökladányban

8

"

1 sziktalajjavító tanfolyamokat rendeztek. A nagy érdeklődésre való tekintettel a későbbiekben több helyen is (Karcag, Hódmezővásárhely, Békéscsaba) tartottak ilyen hatnapos, vizsgával záruló tanfolyamot. A szikes talajok művelhetővé tételének igénye fokozottan jelentkezett a világháború utáni Magyarországon. A földbirtokrendezés utáni régi és új tulajdonosok, gazdasági egyesületek, társadalmi szervezetek és a kutatással foglalkozó szakintézmények gyakoroltak nyomást a kormányzatra, hogy meginduljon egy „belső gyarmatosítás" a mezőgazdaság szempontjából értéktelen területek hasznosítására.

85 A földművelésügyi miniszter e cél elérésének érdekében hívta életre 192 5-ben a „Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Állandó Központi Talajjavító Bizottságát". Ez a szervezet kapott megbízást a szikjavítással foglalkozó intézetek munkájának összehangolására és irányítására valamint az eredményes szikjavítási módszerek elterjesztésére. A bizottság elnökévé 'SIGMOND Eleket nevezték ki. A tagok között szerepelt többek között: DÉGEN Árpád, BALLENEGGER Róbert, GYÁRFÁS József, HERKE Sándor és TREITZ Péter. A bizottság javaslatára rendelte el a kormány 1926-ban az Alföld szikes talajainak felvételét. A munkálatokat TREITZ Péter vezetésével a Földtani Intézet agrogeológiai osztálya végezte. Ezt megelőzően, ehhez hasonló módszerrel végzett már talajfelvételezést 'SIGMOND Elek a tervezett, mélybevágású Duna-Tisza-csatorna mentén elterülő szikesekről és javítási lehetőségeikről, valamint ARANY Sándor a hortobágyi szikes legelőkről.

86 A bizottság a kutatási munkák irányítása mellett a szikjavítás népszerűsítésére propaganda jellegű, nyílt üléseket is szervezett. Egy ilyen, a mezőgazdasági múzeumban megtartott rendezvényen SZENTANNAY Sámuel ismertette cukorgyári mésziszappal elért szikjavítási eredményeit.

87 A karcagi kísérletek megtekintése és a Központi Talajjavító Bizottság előterjesztése után MAYER János földművelésügyi miniszter úgy döntött, hogy állami támogatásban részesíti azokat a gazdákat, akik mésziszappal vagy mészkőporral akarják szikes földjeiket megjavítani. Az „állami meszezési akció" vezetésével ÚJHELYI Andor miniszteri tanácsost - aki szintén tagja volt a Központi Talajjavító Bizottságnak - bízta meg.

88 Az akció, TREITZ Péter számításai alapján, mintegy 500 000 kat. hold (288 800 ha) kiterjedésű mészben szegény szikes szántóföld megjavítását célozta meg. (Természetesen a nagy költségek miatt évente csak kisebb területek javítását tudták finanszírozni.) A minisztérium ál-