Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Kísérletek a szikes talajok megjavítására és a rajtuk való gazdálkodásra Magyarországon 1933-ig

kénti eloszlásáról. A növények jelenléte, illetve hiánya természetesen más tényezőktől is függött, ezért ezek a vizsgálatok nem pótolhatták, csak kiegészíthették a sók meghatározásán alapuló felvételeket.

66 A békéscsabai öntözött réten szerzett tapasztalatokról éves jelentéseiben GYÁRFÁS József számolt be. Az öntözés technikai kivitelezésén, az optimális víz mennyiségének meghatározásán kívül rétfelújítással (felülvetéssel és feltörés utáni telepítéssel) és műtrágyázási kísérletekkel is foglalkoztak. A kezdeti jó eredmények visszaesése után különösen nagy jelentősége lett a tápanyagok utánpótlásának. Vizsgálatokat folytattak Thomas-salakkal, 40%-os káliummal, szuperfoszfáttal és chilisalétrommal.

67 Az kísérletek első tizenkét évének eredményeit RÖSZLER Károly, az állomás 1910-ben kinevezett vezetője összegezte: az első 12 üzemév alatt elért eredmények tanújelét adják annak, hogy az öntözésre való berendezés...nemcsak meglepően szép és biztos szénaterméseket, hanem igen szép jövedelmet is szolgáltathat. Azonban csakis akkor, ha a szik kellő öntözésen kívül megfelelő intenzív trágyázásban is részesül."

68 A békéscsabai kísérletek kezdeti éveiben tapasztalt nehézségek, illetve egy rövid ideig tartó termésvisszaesés miatt jogosan merült fel igény a szikes területek másfajta hasznosítása iránt is. Ilyen új alternatívát jelentett a tógazdaság. LANDGRAF János, országos halászati felügyelő, számításai szerint az intenzív haltenyésztésre berendezett tógazdaság lényegesen kisebb költséggel létesíthető, és előbb termel nyereséget, mint a rétöntözés. Állítását a sikeresen működő gazdaságok eredményeivel támasztotta alá. A tógazdaságot és az ezzel járó szikjavítást az öntözőcsatornák kihasználásának és az öntözéses rétgazdálkodás bevezető lépésének tartotta.

69 A legrosszabb, magas szódatartalmú szikesek hasznosításának egyedüli módját később 'SIGMUND Elek is a halastó létesítésében látta."

0 Többek között e miatt nem valósult meg a debreceni kultúrmérnöki hivatal által elkészített, 2000 kat. holdat érintő terv a Hortobágy szikeseinek öntözésére. Debrecen városa a gazdaságilag kedvezőbbnek ítélt tógazdaság létesítése mellett döntött. Ilyen megfontolások alapján jöttek létre szikes területeken halastavak Écskán, Törökkanizsán (Torontál m.), Ugrán, Tiszaradvány-pusztán (Bihar m.) és Gátér-pusztán (Pest m.).

71 A háborús évek ellátási nehézségei a békéscsabai öntözési kísérletre is kihatottak. A műtrágyázás elmaradása miatt csökkentek a termések, ezzel is igazolva, hogy öntözéssel, kellő trágyázás nélkül az elért termések nem tarthatók fenn. A rét az előző években felhalmozott tápanyagot élte fel, így a háborús gazdálkodás a valóságban „rablógazdálkodást" jelentett.

72 Az 1917-től folyamatosan csökkenő termések 1921-ben jutottak a mélypontra. 1923-tól újra nem volt technikai akadálya a terméseredmények növelésének. A rét jövedelmezőségét viszont erősen csökkentette, hogy Békéscsaba lett a kizárólagos tulajdonos, és a széna értékesítése, szociális szempontok figyelembevételével nagyon olcsón történt.

73 A békéscsabai öntözési kísérletek ugyan a szikkutatás egészét szolgálták, de az itt elért eredmények elsősorban gyepgazdálkodásban hoztak előrelépést. A szikes területen való gazdaságos szántóföldi növénytermesztés megoldása - a száraz szikjavítási eljárások időleges elvetése miatt - tovább váratott magára.