Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Kísérletek a szikes talajok megjavítására és a rajtuk való gazdálkodásra Magyarországon 1933-ig

kénti eloszlásáról. A növények jelenléte, illetve hiánya természetesen más tényezőktől is függött, ezért ezek a vizsgálatok nem pótolhatták, csak kiegészíthették a sók meghatározásán alapuló felvételeket. 66 A békéscsabai öntözött réten szerzett tapasztalatokról éves jelentéseiben GYÁRFÁS József számolt be. Az öntözés technikai kivitelezésén, az optimális víz mennyiségének meghatározá­sán kívül rétfelújítással (felülvetéssel és feltörés utáni telepítéssel) és műtrágyázási kísérletek­kel is foglalkoztak. A kezdeti jó eredmények visszaesése után különösen nagy jelentősége lett a tápanyagok utánpótlásának. Vizsgálatokat folytattak Thomas-salakkal, 40%-os káliummal, szuperfoszfáttal és chilisalétrommal. 67 Az kísérletek első tizenkét évének eredményeit RÖSZLER Károly, az állomás 1910-ben kinevezett vezetője összegezte: az első 12 üzemév alatt elért eredmények tanújelét adják annak, hogy az öntözésre való berendezés...nemcsak meglepően szép és biztos szénaterméseket, hanem igen szép jövedelmet is szolgáltathat. Azonban csakis akkor, ha a szik kellő öntözésen kívül megfelelő intenzív trágyázásban is részesül." 68 A békéscsabai kísérletek kezdeti éveiben tapasztalt nehézségek, illetve egy rövid ideig tar­tó termésvisszaesés miatt jogosan merült fel igény a szikes területek másfajta hasznosítása iránt is. Ilyen új alternatívát jelentett a tógazdaság. LANDGRAF János, országos halászati felügyelő, számításai szerint az intenzív haltenyésztésre berendezett tógazdaság lényegesen kisebb költ­séggel létesíthető, és előbb termel nyereséget, mint a rétöntözés. Állítását a sikeresen működő gazdaságok eredményeivel támasztotta alá. A tógazdaságot és az ezzel járó szikjavítást az öntö­zőcsatornák kihasználásának és az öntözéses rétgazdálkodás bevezető lépésének tartotta. 69 A legrosszabb, magas szódatartalmú szikesek hasznosításának egyedüli módját később 'SIG­MUND Elek is a halastó létesítésében látta." 0 Többek között e miatt nem valósult meg a debre­ceni kultúrmérnöki hivatal által elkészített, 2000 kat. holdat érintő terv a Hortobágy szikesei­nek öntözésére. Debrecen városa a gazdaságilag kedvezőbbnek ítélt tógazdaság létesítése mel­lett döntött. Ilyen megfontolások alapján jöttek létre szikes területeken halastavak Écskán, Törökkanizsán (Torontál m.), Ugrán, Tiszaradvány-pusztán (Bihar m.) és Gátér-pusztán (Pest m.). 71 A háborús évek ellátási nehézségei a békéscsabai öntözési kísérletre is kihatottak. A műt­rágyázás elmaradása miatt csökkentek a termések, ezzel is igazolva, hogy öntözéssel, kellő trá­gyázás nélkül az elért termések nem tarthatók fenn. A rét az előző években felhalmozott táp­anyagot élte fel, így a háborús gazdálkodás a valóságban „rablógazdálkodást" jelentett. 72 Az 1917-től folyamatosan csökkenő termések 1921-ben jutottak a mélypontra. 1923-tól újra nem volt technikai akadálya a terméseredmények növelésének. A rét jövedelmezőségét viszont erő­sen csökkentette, hogy Békéscsaba lett a kizárólagos tulajdonos, és a széna értékesítése, szo­ciális szempontok figyelembevételével nagyon olcsón történt. 73 A békéscsabai öntözési kísérle­tek ugyan a szikkutatás egészét szolgálták, de az itt elért eredmények elsősorban gyepgazdál­kodásban hoztak előrelépést. A szikes területen való gazdaságos szántóföldi növénytermesztés megoldása - a száraz szikjavítási eljárások időleges elvetése miatt - tovább váratott magára.

Next

/
Thumbnails
Contents