Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Középkori régészetünk újabb eredményei és a környezeti régészet

Középkori régészetünk újabb eredményei és a környezeti régészet* PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS Az utóbbi évtizedekben a természettudományok bekapcsolódása a történeti kérdések vizsgálatába új lehetőségeket nyitott a középkor kutatásában is. A régészeti ásatásokon módszeresen gyűjtött botanikai és zoológiai anyag segítségével lényegesen bővültek ismereteink a középkor gabona- és gyümölcstermesztéséről, kertkultúrájáról, állattartásáról, táplálkozásáról. A temetők csontvázanyagával dolgozó történeti embertani kutatások régóta szorosan együttműködnek a régészettel. A X-XI. századi Kárpát-medencei népességre vonatkozólag különösen értékes, részletes, reprezentatív vizsgálatok történtek. Több középkori sorozaton meghatározták a népesség biológiai jellemzőit, taxonómiai típusok szerinti összetételét, pathológiai és demográfiai viszonyait. A korszakra érvényes halandósági táblát magyarországi sorozatokon végzett nem- és életkor-meghatározások segítségével szerkesztették meg. Az eddigieknél pontosabb számítások készültek az Árpád-kori család, háztartás és település nagyságára, s ezeket szembesíteni lehet a történeti forrásokból nyert számításokkal. A természettudományok és a régészeti-történeti kutatások kapcsolatában megkülönböztetett hely illeti meg az archeometriai és iparrégészeti kutatásokat: segítségük nélkül ma már nehéz lenne technológiai folyamatokat vizsgálni, nyersanyag-felhasználásról írni, kormeghatározásokat végezni. Anélkül, hogy minden tudományág szerepére utalnánk, az elmondottak is érzékeltetik azt a szemléletváltozást, amit úgy is jellemezhetnénk, hogy a régmúlt korok emberét és kultúráját csak természetes és mesterséges környezetéhez való viszonyában lehet igazán érteni és értelmezni - következésképpen kutatni is ilyen összefüggések irányában szükséges. A régészeti és a természettudományos leletanyag egymással összefüggésben végzett, komplex vizsgálata a szaktudomány által felvetett kérdéseken túl bizonyos mértékig mindig is érintett ökológiai problémákat, még mielőtt a paleoökológiai rekonstrukció igénye megfogalmazódott volna. Az utóbbi években tudatosan alkalmazott környezeti régészeti módszerek egyre teljesebb természettudományos anyaggyűjtéssel, alapos válogatással és laboratóriumi vizsgálatokkal járnak, a természeti környezet teljes rekonstrukcióját ugyanis csak az alapos, módszeres forrásfeltárás teszi lehetővé. Ilyen módon, a környezeti régészeti kutatások segítségével, adatszerű választ kaphatunk arra is, hogy milyen lehetett a kor ökológiai szemlélete, a középkori ember milyen ökológiai ismeretekkel rendelkezett. A történeti kérdések felvetésében a környezeti régészet a történeti ökológiával azonos területen mozog - a válaszadáshoz azonban más forrásanyagot szólaltat meg. A középkor ökológiai kérdéseinek vizsgálata tehát egyszerre lehet feladata a történeti ökológiának és a környezeti régészetnek. Magyarországon a történeti ökológia kutatás és ok*A tanulmány 1995-ben előadás formájában elhangzott az ELTE Középkori Régészeti Tanszékén rendezett Középkori régészetünk újabb eredményei c. tudományos tanácskozáson.