Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZOVÁTAY ADRIENNE: A hazai baromfiorvoslás és -egészségügy története a kezdetektől az első világháborúig

misrészt - mint az állategészségügy-rendészet szakközege - irányítani a baromfitartókat a fertőző' betegségek elleni küzdelemben. A m. kir. vallás- és közoktatási minister 1902. évi 66.569 sz. rendeletére a gazdasági ismétlőiskolákban a II. és III. osztályban az állattenyésztési ismeretek között tanították a leányoknak a baromfitenyésztést.

25 1904-ben a Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola elnevezést kapta meg az intézmény. Későbbi vezetője, Bevinkler Vilmos, volt MAV-felügyelő a vasúti pályaőröket szervezte be a nemesített magyar tyúkok, elsősorban a kendermagos plimutok tenyésztésére.

26 A földműves-iskolákban a 2. tanév téli félévében oktattak heti két órában baromfi- és haltenyésztési tárgyat.

27 1905-ben az országos állattenyésztési értekezleten a baromfitenyésztési ügyek előadója szerint a kontinensen a mi országunk a legalkalmasabb a baromfitenyésztésre.

28 A gazdasági egyesületek, mint a termelők szabad társulisai, a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének kezdetén fontos szerepet játszottak. Tevékenyen működtek baromfitenyésztési és más szakosztályaik. A mezőgazdasági termelés mellett érdekképviseletet is elláttak. A baromfitenyésztés színvonalának emelésére Grubiczy

1

^ lelkesítette a gazdaközönséget, míg a miniszter arra utasította a közgazdasági előadókat, hogy szervezzenek helyi baromfitenyésztési egyesületeket.

30 1914 előtt 2 országos jellegű baromfitenyésztő egyesület volt Magyarországon: az Országos Baromfitenyésztési Egyesület, majd ennek 1902-ben történt újjászervezése utál megalakult Baromfitenyésztők Országos Egyesületed A baromfi - orvostudomány kialakulása Ebben a folyamatban - a tudományos felfogás alakulásának hatását a népi baromfi-gyógyászatra, - a baromfi-gyógyászattá foglakozó népszerű tudományos könyveket, - a baromfiorvostan oktatásának, valamint - a baromfi-orvostudomány ismeretkörének a kialakulását tekintjük át. A tudományos felfogás alakulásának hatása a népi baromfigyógyászatra A népi, majd a tudományos baromfiorvoslás (és a többi állatfaj gyógyászata, a „baromorvoslás") az ákalános orvostudománnyá összefüggésben fejlődött ki, így e fogalmakat az általánosan elfogadott orvostudományi megnevezéseknek megfelelően indokolt hasznáni.

32 A kor hit- és hiedelemvilágának, valamint természettudományának megfelelő ismereteket az ókori népek tudósa fogámazták meg pontosan. Ezek a nézetek azutái az egyszerű népi gyógyászatban évszázadokon át tovább éltek.

33 A legősibb felfogás szerint a betegségek oka szeUemi eredetű. A „szellem", lélek rejlik a magyar „szél" szóban. Az élet legfőbb forrásáiak az egyiptomiak a lélegzést tartották, ezen alapult a görög pneumatikus orvosi iskola tanítása, a pneuma-tan is (pneuma=lélek, szellem, életerő, más néven spiritus=lélek, levegő). Hippokrates (Kr. e. 460- kb. 377) szerint a „leheletet a testben szélnek nevezzük", s a belső szervekbe hatoló szelek okozzák a betegségeket. A