Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században

42. IHRIG D. 1973. p. 18. és p. 19: ..Céltudatos folyószabályozási módszerről és munkáról a XVIII. század óta tudunk Mikovinyi és Ballá munkáiból." 43. KAROLYI Zs. 1963. p. 55. Orczy Lőrincet idézi, aki lemondó levelében (1782) beszámol végzett munkájáról: „Eszerint teljes hosszában szabályozta az Ung, a Latorca és a Labore folyókat, töltéseiket kijavíttatta, medrüket kitisztíttatta, a víz folyását akadályozó malomgátakat és malmokat leromboltatta, s a szükséges helyeken új malomcsatornákat ásatott." 44. VÁZSONYIÁ. 1973. p. 346. 45. VÁZSONY] Á. 1973. p. 436. 46. Kevés kivétel persze akad, így például a Kis-Duna ág hajómalmát a múlt század végén kellett elbontani. Leleményes tulajdonosai a partra húzott malmokat cölöpökre állították, s partmentén újjátelepítve maradtak fenn és működtek egészen e század közepéig. Néhányuk ma is látható: Pozsonyeperjesen, Tőkésen, Tallóson, a Jókait 1994-ben alították helyre. 47. Például a Kapós szabályozásánál 6 malom gátját kellett elbontani, de a tervnek megfelelő oldalcsatornát, amely malomcsatornaként szolgált volna, elhagyták. KÁROLYI Z. 1973. p. 267. 48. Az Eszterházy-uradalom Tata-környéki mocsarainak lecsapolását MIKOVINYI Sámuel terve alapján az 1740-es években kezdték el, s 1747-ben megásták a Dunába vezető csatornát. Báró Neffrei János Jakab, az ottani malom tulajdonosa tiltakozott a lecsapolás ellen, s jobbágyaival akarta megakadályozni a Dunából kiinduló füzitői gát és zsilip lebontását, amely malmára hajtván a vizet, a terület elmocsarasodását is okozta. MIKOVINYI vezetésével a dunaalmásiak kaszára-kapára kaptak, s elbontották a zsilipet. KÁROLYI Z. 1973- p. 205. Eszterházy Pál sem volt hajlandó engedni sokáig, hogy ozorai malmát a Sión elbontsák. A Sióbereki Társulat először 1847-ben megvásárolta majd 1853-ban elbontotta a mezőkomáromi, majd a Balatoni Anyavízszabályozó Lecsapoló Társulat 1847-ben a veszprémi káptalantól megvásárolta és lebontotta a kiliti malmot. így, miután végre Eszterházy Pál is „a közérdekre való tekintettel" ozorai malmát önként lebontatta, a Sió-szabályozás utolsó akadálya is elhárult. KÁROLYI Z. 1973p. 263. 49. A veszprémi Séd patakon Veszprém alatt 8 malom működött az 1800-as években. A Séddel összefüggő Sáraz szabályozását csak Ősiig végezték el, mert a Veszprém megyeiek ellenezték, mivel nekik a nád, sás, a hal és a sok malom nagyobb jövedelmet hoz. mint a kiszárított terület fűtermése. A veszprémi püspökség is az Ősinél lévő Cifra malmát féltette. KÁROLYI Z. 1973. p. 26l. 50. PONGRÁCZ P, 1967. p. 106. 51. Kisvíz idején a hajómalom elé is rőzsegátat emeltek. FILEP A. közlése 52. CZIGÁNY B. I963. p. 208-209. 53. JAKUS L. 1979. p. 245-246. 54. KÁROLYI Z. 1973. p. 220. 55. CZIGÁNY B. 1967. p. 235. 56. Károlyi Zoltán, 1973. p. 186. 57. KÁROLYI Z. 1973- p. 19. 58. KÁROLYI Z. 1973. p. 187. 59- A csöngei malomról a megyei közgyűlés - a malom és malomgát rendkívüli magassága miatt - elrendeli, hogy „vízi műveiket átidomítsák". NÁDASDY L. 1980. p. 171.