Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században

60. A Rába felső folyásánál ma is látható még néhány fűrészmalom, amelyek ma már elektromos energiával működnek, de a vízturbinák még ma is megvannak. 61. NÁDASDYL. 1980. p. 172. 62. NÁDASDYL. 1980. p. 169. 63. NÁDASDY L. 1980. p. 170. A nemeskocsiak évtizedekig tartó küzdelmet folytattak malomépítési engedélyért, s a jánosházi, celldömölki gőzmalmok megépülte ellenére is 1887-ben új malom építését szerezték meg, s építettek vízerőre egy alulcsapott, egykerekes, két hengerszékkel üzemelő malmot, amit csak az 1953. évi államosítás tudott tönkretenni, uo. p. 171. 64. A sokoróalji Bakony-ér szabályozását éppen a malmosgazdák ellenállása miatt csak az 50-es években tudták szabályozni, a Csángota-éren 29 malom működött, a Gerence patakon 7, a Bittva patakon 13. a Hajagos patakon 9. KÁROLYI Z. 1973. p. 202. 65. A Rába legtöbb kisebb-nagyobb mellékfolyójáról ugyanígy elmondható, hogy a 18. századra medrük feliszapolódása miatt - amelyet többnyire a vízimalmok gátjai okoztak - szabályozásuk elengedhetetlenné vált: így a Pinka kisebb mellékfolyója, a Strém is a malomgátak miatt öntött ki gyakorta: a Marcal medrét is sok helyen rőzsegátak lépcsőzték malmok számára (például Malomsoknál). így a Marcal felső völgye elmocsarasodott. 1895-99-ben a Marcal-völgy szélén két csatorna épült a Marcallal párhuzamosan, 3 vízimalom települt rá. A Marcal kisebb mellékfolyóit később szabályozták, így pl. a 46 km hosszú Sokoróaljai Bakony-ér alsó szakaszát a rajta lévő több malom ellenállása miatt csak 1950-5 l-ben, a 33 km hosszú Csángota-éren 29 malom működött, s bár 1890 óta felmerült szabályozása, de csak 1940-ben indult meg, majd 1957-58-ban készült el. A Gerence-patakon 7 vízimalom működött, 1941-43-ban szabályozták. A Bittva-patakon 13 malom működött, 1933-ban és 1944-ben szabályozták, illetve tisztították ki a medrét. KÁROLYI Z. 1973. p. 201-202. 66. CJH 1899. 1526-1608. p. 803-805. 67. KÁROLYI Z. 1973. p. 208. 68. KÁROLYI Z. 1973. p. 265. 69. A királyi biztos év végi jelentésében is azt írja, hogy az apáti hajómalomban és a kajdacsi malomban még szeptemberben is őröltek, „s a mederbe helyenkint sűrűn levert cölöpök eltávolítására sem tette meg még a szükséges intézkedéseket" a megye. TENK B. 1936. p. 26. 70. TENK B. 1936. p. 30. 71. TENKB. 1936. p. 32.. 72. TENKB., 1936. p. 32. 73. TÓTH J. 1975. p. 91. 74. DR. HARAGÉ, 1981. p. 34. 75. VÁZSONYI Á. 1973. p. 282. 76. „A malmok kerekeinek forgatásához szükséges vízlépcsőt e vidéken főleg a folyást akadályozó gátakkal állították elő, ami által a vízfolyás kiáradt medre olyan tavak sorozatához lett hasonló, amelyeknek a felsőbb tó vize lassan-lassan átfolyt az alatta lévő tóba. Ezek a malomgátak nemcsak a hajózást akadályozták, hanem elősegítették a medrek olyan nagyfokú feliszapolódását, hogy az így keletkezett mederben a folyó medre is felismerhetetlenné vált. 1772-ben a Szamos folyón, csupán Szatmár megyében 60 olyan malomgát volt, amely a folyót egész szélességében átfogta, és a szabá-