Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

Raoul H. Francé-emlékülés - STEFANOVITS PÁL: Raoul H. Francé kapcsolata a magyar talajtani szakemberekkel

mindig találhatók. Nyugalmi, bctoko/ódott alakjaik száma csak akkor növekedik meg, a népesség csak akkor tokozódik be, ha a talaj gyakorlatilag kiszárad. Ezekből a vizsgálatokból, már aránylag eléggé korán, a magyar kutatók is kivették részüket. Némi joggal ide sorolhatjuk a legelsők közé Francé Rezsőt is (1874-1944). Eletének mintegy harmadát töltötte Magyarországon. Bécsben született ugyan, de nálunk nevelkedett és itt Budapesten végezte a Kereskedelmi Akadémiát. Hamarosan áttért a biológia területére, amelynek élete végéig szorgalmas művelője és az egész, vüágon ismert népszerűsítője volt" (305. old.). Eleinte a budapesti műegyetemen id. Entz Géza mellett dolgozott, aki már akkor a protozoonok nagyhírű kutatója volt. Francé is protisztológiai kérdésekkel foglalkozott, és idevágó vizsgálatairól értékes tanulmányokat tett közzé. Később a műegyetem növénytani intézetében Klein Gyula professzor tanársegédje lett. 1898-ban a magyaróvári Növénytani Állomásra nevezték ki, s itt a kórokozó gombák vizsgálatát végezte. Századunk elején elhagyta Magyarországot, Münchenbe került, ahol a biológiai intézet vezetője lelt. Elete végét Budapesten töltötte, és itt is halt meg. Talajbiológiai kutatásait 1903-ban kezdte meg, de az előzetes tanulmányok után rendszeresen 1910 és 1919 között intézetének munkatársaival együtt először kertjük talajainak, majd az egész Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Oroszország, Turkesztán, Közép-Afrika, Egyiptom és Arábia talajainak élővilágával foglalkozott. Már 1911-ben kiadta Das Edaphon c. kis könyvét, melynek II. kiadása 1921-ben jelent meg. Ennek címe magyarul: „Az edafon. Vizsgálatok a talajlakó mikroorganizmusok ökológiájáról". Ebben a munkában az egykori magyar protiszlológus igen értékes adatokat szolgáltat a talajlakó egysejtű állatokról. Mivel vizsgálatai a talajlakó mikroorganizmusok egész együHesseget, életközösségét, azaz az algákat, baktériumokat, mikroszkopikus gombákat, protozoonokat és ezek egymással való kapcsolatait is felölelték, azért az első talajbiológiai és talajökológiai könyvnek számíthatjuk munkáját. O adta ennek az életközösségnek (biocönózis) az edaphon nevet, amelyet azóta is mindenütt használnak, és jelenti a talajlakó élőlények összességét. Francé munkájának érdekes eredményei, a talajlakó élőlények és a talaj közötti kapcsolatok érintése, ökológiai szemlélete nagy hatással voltak a talajbiológia fejlődésére. Meggyőző erővel hangoztatta a tudomány gyakorlati jelentőségét is" (306. old.). De nemcsak cz a tudománytörténeti munka őrzi munkásságának emlékét. Egy olyan egyéniség, mint Francé Rezső nem maradhat meg a bezárt laboratórium falai között. Még kevésbé maradhat egy szűk szakma művelője, hiszen polihisztor volt, aki elkötelezte magát a természettudományos ismeretek széleskörű ismertetésével. Személyiségének varázsa, nyelvismerete természetszerűen magával hozta a magyar szakemberekkel való kapcsolatának kiépülését és folyamatos fennmaradását. Kutatási eredményei, szintetizáló munkái megtalálták a megfelelő hazai partnert akkor is, amikor tevékenységét már német földön folytatta. A magyar talajbiológia nemzetközi hírű professzora, Fehér Dániel Talajbiológia című könyvében így mutatja be Francé munkásságát: „A tulajdonképpeni korszerű ta-