Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

KURUCZ GYÖRGY: Magyarország és az angol-osztrák kereskedelmi kapcsolatok a XVIII. század közepén

ban. CLEMENTS vélekedése szerint a zágrábi bort Angliában is szívesen fogyasztották volna. A Pozsony környéki borokat könnyűnek találta, míg a soproni borokat rendkívül zamatosnak. Megjegyzi még, hogy a Fertő tó mellett igen drága a bor, 14-16 forintért adják akóját. (Elítélőleg ír a Zala megyei rétgazdálkodásról, mert ott télen szalmával etetik a marhát, a szénát pedig hagyják elrohadni, s a réteket gyakran felperzselik.) A XVIII. század első felének angol-magyar kereskedelmi kapcsolatairól ismét csak TAKATS Sándor írt bővebben. Fő kiviteli cikkünk a bor volt, melynek Angliába történő továbbítására a Palm testvérek külön „bortársaságot" alapítottak. 1726-ban ez a társaság kapott engedélyt arra, hogy 1300 vödör bort és 25 hordó pálinkát szállítson a szigetországba.

9 Ennek előzményeként, valószínűleg saját fogyasztásra, James GPvAHAM, Montrose első hercege, 156 palack tokajit és 13 láda egyéb magyar bort vásárolt 1719-ben Hannoverben. Lord CADOGAN pedig 1720-ban mintegy 70 hordó magyar bort vitetett Londonba.

10 A bor mellett a másik hagyományos kiviteli cikkünk, a gabona, csak a század második felében jutott el Angliába. Ennek oka főként abban rejlett, hogy a XVIII. század közepéig maga Anglia is gabonaexportáló ország volt. Természetesen a szállítási nehézségek és a gabona minősége is szerepet játszott abban, hogy csak az 1770-es években rakták ki az első szállítmányokat Londonban. Fiume és Trieszt jelentősége a közvetítő kereskedelemben csak a Károly út kiépülésével vette kezdetét, de ennek köszönhetően aztán egyre több magyar árut indítottak útnak az adriai kikötőkből.

11 Az Angliába történő magyarországi gabonaszállításokról először THALLÓCZY Lajos tett említést egyik művében.

12 THALLÓCZY udvari kancellári forrásokra hivatkozva említi, hogy 1772 és 1775 között a Birodalmi Gazdasági Tanács döntése értelmében, az örökös tartományokon kívül, Angliába is szállítottak magyar gabonát Fiúmén és Trieszten keresztül. BELITZKY János, a magyar gabonakivitel történetéről írott könyvében helytartótanácsi forrásokra hivatkozik, amikor arról ír, hogy a francia háborúk idején, 1796 januárjában Anglia számára vásároltak gabonát Triesztben. A háborúra való tekintettel egyébként csak a szövetségesek számára történt nagyobb szállítás. Ennek tulajdonítható, hogy ugyanezen év áprilisában Sir Morton EDEN angol követnek engedélyezték, hogy további 100000 mérő búzát szerezzen be országa számára.

13 Az 1930-as években fejlődésnek induló hazai anglisztikai kutatások még további adalékokkal szolgáltak a korai angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok történetéhez. A magyar ezüst elterjedése kapcsán a KROPF Lajos által is idézett "Libel of English Policy" című középkori angol költemény egy másik szakaszát elemezve RÓNA Éva kimutatta, hogy az an|ol gyapjúexport célállomásának számított Magyarország TV. Edvárd uralkodása idején.

1 Magyarország természeti adottságai, mezőgazdasága és bortermelése kapcsán szintén RÓNA Éva hívta fel a figyelmet olyan angol vagy skót útleírásokra, amelyek főként a XVI. század végének, illetve a XVII. század első évtizedeinek állapotát rögzítik. Peter HEYLYN több kiadást megért munkájában például azt írja, hogy Magyarországon a fű olyan magasra megnő, mint egy ember, s az ország el tudná látni egész Euró-