Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)
DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: Környezetkultúra, környezeti nevelés a múzeumpedagógiában
dúló építészetében. GERLE János, a századforduló magyar építészeti törekvéseinek kiváló ismerője így ír erről: „Az ezredéves évforduló és az első világháború közötti időszak nem tekinthető egységes stíluskorszaknak. Az építészeti irányzatok is sokfélék. Egymás mellett és egymást áthatva vannak jelen a romantika utolsó megnyilvánulásai, a historizmus különféle ízlésváltozatai, a kialakulóban lévő neobarokk és a kialakulóban lévő neoklasszicizmus, a külföldi példák nyomán tért hódító és azokat követő modern áramlatok (a Jugendstil, a szecesszió, az art nouveau), a funkcionalista építészetet előlegező konstruktív törekvések és azok a különféle kísérletek, melyek a független magyar nemzeti stílus megteremtését szolgálták, maguk is különböző előzményekre támaszkodva. Az új építészeti törekvések összességének megnevezésére a dr. Kubinszky Mihály által régen javasolt kifejezést, a („századfordulós építészet") meghatározást használják." 5 A századforduló építészetében keresve az épületegyüttes jelentőségét, megállapíthatjuk, hogy annak megítélése nem egyértelmű. Egyetlen példa ennek alátámasztására. H A ASZ András fotóművész. Magyarországot bemutató reprezentatív albumának 125 színes felvétele közül ugyan nem maradhatott ki a Vajdahunyadvár, de a képaláírás elgondolkodtató: „A tér mögött, a Városligetben furcsa épületegyüttes található, az ún. Vajdahuniad vára, mely a történelmi Magyarország nevezetes építészeti emlékeinek ötvözete." ' A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a furcsa a megszokottól (érdeklődést vagy megütközést keltő módon) eltérő, különös. Az épületegyüttesben az Ezredéves Kiállítás bezárta után a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kezdte meg, és lassan száz éve folytatja tevékenységét. A reneszánsz-barokk épületrész déli, hátsó homlokzatának középső, ún. német tornya előtti részen helyezték el DARÁNYI Ignácnak, a múzeum alapítójának hatalmas ülőszobrát. A K1SFALUDI STRÓBL Zsigmond alkotta szobron a következő latin nyelvű felirat állt: "Si monumentum Quaris, eircumspice!" (Ha emlékművét keresed, tekints körül!) DARÁNYI Ignác méltó, nagy emlékműve a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, de éppoly méltó, nagy emlékműve ALPÁR Ignác műépítésznek, az épület alkotójának. A Vajdahunyadvár épületét 1991 -ben nyilvánította az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékké, de ezt a DARÁNYI-szobor már nem érte meg. A századfordulón, az ALPÁR Ignác vezette építészeti irodában sok díjnyertes pályamű, bérházak és középületek terve készült, többségében historizáló, eklektikus stílusban. Műtermében a kor sok jelentős építésze dolgozott több-kevesebb ideig. Irodaépületeire jellemző a tágas, korszerű, funkcionálisan kiváló belső téralakítás. Életművének mégis legjelentősebb állomása az Ezredéves Kiállítás történelmi főcsoportja épületére kiírt pályázat mindkét fordulójának megnyerése. ALPÁR Ignác az első pályázathoz készített jelentésében írja: „...a történelmi kiállítási különböző koroknak megfelelően egy román, egy gót egy reneszánsz és egy keleti formájú épületcsoportba kellene foglani, annak a törekvésnek az igazolására, hogy a jövő ezredév működését azzal kezdjük meg, hogy egy speciális magyar stíl megalkotását megkíséreljük. A Keletre kell törnünk, ha magyar stílt akarunk alkotni. Én kötelességet akarok teljesíteni, amikor ezredéves fennállásunk alkalmával ezen eszméhez szerény tehetségemmel hozzájárulok."
