Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: Környezetkultúra, környezeti nevelés a múzeumpedagógiában

KÖRNYEZETKULTÚRA, KÖRNYEZETI NEVELÉS A MÚZEUMPEDAGÓGIÁBAN Darvasné Molnár Anna A Vajdahunyadvárat az Országos Műemléki Felügyelőség 1991 -ben nyilvánította műemlékké. Tanulmányom kései tisztelgés ALPAR Ignác munkássága előtt, és művelődéstörténeti bevezetője, megalapozója egy, az épített és a természeti környezetet egységes egészként kezelő, azt megismertetni, értékeit tudatosítani szándékozó múzeumpedagógiai programnak. E témaválasztására természeti környezetünk pusztulása mellett a Vajdahunyadvár műemlékké nyilvánításának visszhangtalansága is késztetett. A Hősök terctől vezető autóút mellett sorakozó, megcsonkított platánfák látványa, a bóvliárusok hada, a tömegrendezvények után mindent elborító szemét, a kutyaúsztalónak használt Városligeti-tó a tehetetlenség és a tenniakarás felemás érzését kelti bennünk. Meggyőződésem, hogy a környezetkultúra alacsony szintje mindenfajta fejlődés gátja, és kulturális örökségünk értékeinek megismerése nemzeti azonosságtudatunk része. A Városliget történetéből Az egymást követő korok építészeti stílusai jellemző kertépítészeti stílust is vonzottak, a kastélyok és a hozzájuk tartozó kertek tervezésekor együttes hatást kívántak elérni. Ma a parképítés, a kertrekonstrukció jelentősége nő Magyarországon is. A településfejlesztési koncepciók kidolgásakor a térségi, területi szemlélet,

1 az ökológiai és építészeti ismeretek együttese felértékelődik; szükséges lenne, hogy ezeket a szakmai követelményeket széleskörű társadalmi igény erősítse. A „házgyári építkezés" korszakának kísérő jelensége a fantáziátlan (és a tárgyilagosság kedvéért, sokkal olcsóbb) lakótelepi parkosítás. Ennek következtében a parkokról, közkertekről eléggé szegényes, kialakulatlan kép él a társadalmi tudatban. A Városligetet ma is meghatározó kertépítészeti stílus a reformkor szellemiségéhez vezethető vissza. Az akkor kialakított parkba később, a millenniumi kiállítás idején több mint kétszáz épületet emeltek. A nagyszabású építkezés sok fa kipusztításával járt. A Városliget építészeti alkotásait mégis a természeti környezetbe tervezték, az épületek és környezetük ma is harmonikus egészként, együttesen hatnak. Idézzünk néhány forrást a Városliget történetéről! „A tájkerteket ebben az időben — írja a kérdés alapos ismerője, BALOGH András — rendszerint előfásított területből formálták. így született a Mária Terézia uralkodása alatt ültetett Stolz féle városerdőből a Városliget, amely ténylegesen városi közparknak épült, s amelyet a város zöldterületi igénye hozott létre a kor parkjai közül oly