Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

KNÉZY JUDIT: Falusi nők a mezőgazdaságban, falusi nők munkája (XVIII-XIX. század)

nek is jutott valamennyi a házhellyel, ebben is akadt bőven tennivalója a nőknek. A szárnyas jószág ellátását, tehenek fejesét, tejfeldolgozást is többnyire ők végezték otthon. De segédkeztek a széna|yűjtésben (7. ábra), nyomtatásban, gereblyézték a tarlót, szántáskor vezették a lovat. Távol dolgozó földművesnek, pásztornak anyja, felesége vagy leánya vitte a meleg ételt. Az elaüólányok dolga volt a vízhordás a háztartáshoz, de a mezőn dolgozók számára is. A kukorica, burgonya meghonosodása először a konyhakertekben történt, a nők kísérletezgettek velük. Amikor e növények a szántóföldre kerültek ki, bár kapálták a férfiak is, mégis többnyire a nők látták el a megnövekedett kapálási szükségleteket a saját vagy bérelt földeken és részben az uradalmakban is. A répafélék szántóföldön történő termelése (fehérrépa a Dél-Dunántúlon már a XVIII. században is,

39 burgundi répa másutt is a XIX. században, cukorrépa a XIX. század második felétől), olajat adó növények művelése (repce, len, napraforgó, tök) további terheket rótt a nőkre. A XIX. század folyamán úgy megnövekedtek feladataik, hogy meg kellett változtatni a háztartás szervezését is. Fontos kérdéssé vált, hogy ki főzzön a mezőn dolgozóknak és ki vigye ki az ételt, ki hordja az ivóvizet. A kerti munkákban is felgyülemlett a tennivaló a piaci-vásári hálózat kiszélesedésével. Ha épp valamilyen termékre igény volt, ráálltak termelésére és eladására, mint a hagyma, paprika, uborka, káposzta, sőt rozmaring;

41 dohány, komló művelésére uradalmakba is elszegődtek. A Balatonfelvidéken sok asszony a gyümölcsoltással kereste kenyerét. Voltak vidékek, ahol gomba, szamóca és más erdei növények eladásával szereztek konyhapénzt. A len- és kenderfonalkészítés őszi-téli munka. Sok nő erdőirtásra, facsemetézésre és más erdei munkákra is elszegődött férjével már XIX. század második felében. 7. Szénaforgatők a XIX. sz. végén. Hely nélkül. Erdélyi Mór felvétele. MMgMA VII.922. Neg. VIIA. 204 675.