Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

FARKAS GYÖNGYI: Telepítések és a földbirtokviszonyok átalakulása Bácsbokodon (1945-1949)

A rendelet az érintett lakosságot „nemzethűség" szempontjából 5 csoportba sorolta. Az első csoportba a hitlerista szervezetek vezetői és az SS-hez önként csatlakozók, a másodikba a fasiszta szervezetek tagjai tartoztak. Mindkét csoport tagjait sújtották a földreformról szóló jogszabályokban meghatározott korlátozó rendelkezések, a fasiszta szervezetek vezetőit ezen felül „rendőrhatósági őrizetbe" kellett venni, vagyis internálni kellett. Az internáltak és — ha a bizottság határozata ez alól őket fel nem mentette — családtagjaik fejenként 200 kg ingóságot vihettek magukkal a Népgondozó Hivatal által kijelölt helyre. Egyéb ingó és ingatlan vagyonuk zár alá került, kivéve a visszahagyott élelmiszerkészletét és gazdasági felszerelést, amelyet a Népgondozó Hivatal rendelkezése szerint a telepesek kaptak meg. A második csoportba tartozókat lakóhelyükön vagy a Népgondozó Hivatal által kijelölt áttelepítési helyen munkaszolgálati kötelezettség is terhelte. Össze lehetett őket költöztetni, és élelmiszerkészletüket, a családjuk részére három hónapra szükséges mennyiségen túl, kötelesek voltak a telepesek részére átengedni. A hitlerista szervezetek célkitűzéseit támogatók, akiket a rendelet a harmadik csoportba sorolt, kötelesek voltak „az országos telepítési akció rendelkezésére állni". Ez azt jelentette, hogy a Népgondozó Hivatal ingatlancserére kötelezhette őket, ingatlanjaikat az ország más területén fekvő ingatlanokra cserélhette ki. Kötelesek voltak ezenkívül befogadni a hitlerista mozgalmak vezetőinek családtagjait s e mozgalmak tagjait, továbbá élelmiszerkészletüket a fent említett mértékben a telepesek részére átadni. Mindazokat, akik nem voltak semmiféle kapcsolatban hitlerista szervezetekkel, de „nemzethűségükről és demokratikus érzelmükről nem tettek tanúságot" a negyedik csoportba sorolták. Szükség esetén szintén kötelezhetőek voltak arra, hogy az összeköltözésre ítélteket házukba befogadják. Igaz, hogy a rendelet a fasiszta tevékenységet tartotta a büntethetőség fő kritériumának, de a vizsgálat hatálya alá tartozók körét nemzetiségi alapon állapította meg, és egyedül az aktív antifasiszta és németellenes magatartást tanúsítókat, az ötödik csoport tagjait vonta ki a korlátozó rendszabályok alól. A felülvizsgálat lefolytatására a bajai járás területén két bizottságot hoztak létre. Bácsbokodon a II. sz. bizottság 1945 októberében kezdte meg működését. Az érdekeltek nem kaptak külön idézést. A vizsgálat idejét és az aznap igazolandó személyek névsorát a községházán függesztették ki, és az eljárást az érdekeltek távollétében is megtartották. Az igazolandók bizonyítékokat és tanúkat is hozhattak magukkal. Az „igazoltatások" eredményéről nincsenek pontos adataink. Annyit tudunk, hogy 1945. december 29-én és 1946. január 19-én 76 „voksbundista" munkaszolgálatra történő bevonulásáról tett említést a községi elöljáróság.

22 Közülük 48 személy nem volt rajta az 1945 tavaszán a földosztás céljaira készített listán, tehát legalább ennyiről állapították meg újonnan, hogy a Volksbund tagjai voltak. A később készült kitelepítési listákon is találunk hivatkozásokat arra, hogy a bizottság az áttelepülésre kijelölteket melyik csoportba sorolta. A Volksbund vezetőinek és tagjainak azonosításához most sem álltak rendelkezésre hiteles források. Az ezek hiányában hozott korábbi döntések gyakori megalapo-