Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)
FARKAS GYÖNGYI: Telepítések és a földbirtokviszonyok átalakulása Bácsbokodon (1945-1949)
A családtagok megítélésénél azt az elvet követték, hogy mivel „férj és feleség... közösségben állnak, nyilvánvalóan politikai nézeteik is azonosak. Ugyanez áll a házközösségben élő fel- és lemenő rokonokra is." 10 Tehát, ha valaki felkerült az elkobzás alapjául szolgáló VolksbundTistára, akkor házastársának, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak a vagyonát is elkobozták. A Bács-Bodrog Megyei Földbirtokrendező Tanács, elfogadván a „helyi viszonyokat ismerő" községi földigénylő bizottság beterjesztését, 1945. május 15-i határozatában 132 bácsbokodi lakostól, kizárólag Volksbund-tagoknak tartott személyektől, 1502 kat. hold (871 hektár) szántót és 82 lakóházat kobzott el. 11 Más, 1949-ből származó források szerint a 600/1945. ME. sz. rendelet alapján elkobzott összes földterület ennél nagyobb, 1663 kat. hold (965 hektár) volt. 12 Az eltérés valószínűleg abból adódik, hogy a rendeletre hivatkozva később is történtek vagyonelkobzások. A határozat ellen 12 lakos nyújtott be fellebbezést, közülük azt a 6 panaszost mentesítették, akik magyar nemzetiségű tanúkkal igazolták, hogy nem voltak tagjai a szervezetnek. 1 199 földigénylő közül 162 részesült juttatásban; összesen 1.199 kat. hold földet kaptak, családonként 7.4 kat. holdat. A juttatottak között 10 béres, 17 mezei munkás és 135 nincstelen volt. 14 Jelentős részük helyi lakos lehetett, de valószínűleg már ekkor kaptak földet belső telepesek és a szerbek által megszállt Délvidékről menekülők is. 1946. december 15-ig 63 családot telepítettek be a községbe; közülük 23 Julián-telepes (székely család), 19 délvidéki volt és 40 család érkezett Bácsbokod környékéről. Az adatok itt is ellentmondóak. Az előbb említett 1949-es forrás a juttatottak között csak 10 belső telepest és 32 menekült családot említ. 16 A menekülők egy része valószínűleg továbbköltözött, és arra is vannak adataink, hogy belső telepest zártak ki a juttatásból, mivel földjét nem művelte, és a neki juttatott lóval együtt elhagyta a községet. 1 A vagyonuk és házuk elkobzásával létalapjukat vesztett német családok további sorsáról nem volt megnyugtató központi elképzelés. Bár a fasiszta német nemzetiségű lakosságnak Németországba történő kitelepítése már ekkor szerepelt egyes pártok tervei között, a „megoldásnak" ez a módja még nem képezte a hivatalos politika részét. Az egyetlen eszköz, amit a német nemzetiségű személyek felelősségre vonásakor az 1945. február 27-én kiadott kormányrendelet alapján alkalmaztak, az internálás volt. 18 Az érintett családok közül Bácsbokodról is többet internáltak, gyűjtőtáborokba szállították, 19 a községben maradókat pedig, már az erre lehetőséget adó rendelet megjelenése előtt, összeköltöztették, vagy más, vagyonelkobzásra nem ítélt német családoknál helyezték el. A múltbeli politikai magatartás felülvizsgálatát az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. július l-jén megjelent 3820/1945. ME. sz. rendelete 0 kiterjesztette a Volksbund-tagokon túl mindazokra a 16 éven felüli személyekre is, akik az 1941. évi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vallották magukat.