Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

MÁRTHA ZSUZSANNA: A gyöngytyúk eredete és adatok 1945 előtti hazai tartásáról

ellenére, hogy számos háziasszony idegenkedik tőle, mert húsa nyersen sötétszürke, de sütés után fehér lesz.

23 Azonos súlyú csirke és gyöngytyúk húsának és csontjainak súlyarányát összehasonlítva, a gyöngytyúk kerül az első helyre. Egy Münchenben kiadott, utóbb magyarul is megjelent szakácskönyv szerint a gyöngytyúk húsának kitűnő ízét még fokozza a babérlevél, a hagyma, a kakukkfű és a száraz fehérbor; különlegesen ízletes a gyöngytyúk húsa boros savanyú káposztával és fehér szőlővel. Kiváló étel a gyöngytyúklcves cukkinivel elkészítve, valamint a töltött gyöngytyúk és gyöngytyúk lencsepürével. A gyöngytyúktenyésztés hazai irodalma MITTERPACHERNEK 1799-ben Budán megjelent "Compendium históriáé naturalis" című művével kezdődött. Ebben ő az általa „görtyúk"-nak nevezett gyöngytyúk tulajdonságait ismertetve, leírja, hogy a tollazata fehér pettyekkel van telehintve, hangja kellemetlen. Az 1816-ban megjelent "Elementa rei rusticae" című könyve második részében szintén a gyöngytyúkot ismertetve, mint forrásaira COLUMELLÁRA és PALLASRA hivatkozik. FÖLDI János az 1801-ben kiadott „Természeti história" című művében már magyar nyelven szól a gyöngytyúkról. Azt írja róla, hogy hazája Afrika, de szépségéért, a fácánéra emlékeztető ízű húsáért és a tojásaiért sok országban tartják. A BERTUCH-féle 1807-ben megjelent magyar-latin-német-francia nyelvű „Természethistóriai képeskönyv" a gyöngytyúk ábráját is közli; az ismertető szöveg szerint Afrikában és Dél-Amerikában falkákban vadon él. Tollai kékesszürkék, fehérrel pettyegetettek, a fején szarunemű taréja van..

29 A XIX. század elejének oly kitűnő hazai mezőgazdasági szakírói, mint NAGYVATHY János és PETHE Ferenc nem ismertetik könyveikben a gyöngytyúkot. LÁNGHY István ellenben, aki magyar nyelven elsőként írt a baromfitenyésztésről könyvet, 1831ben, ha röviden is, már szól a gyöngytyúkról. FÖLDIHEZ hasonlóan azt írja, hogy szépségéért és a fácánéhoz hasonló ízű húsáért tartják, tenyésztése a többi tyúkéval megegyezik, de kappanozni még nem próbálták.

30 FÉNYES Elek statisztikus az 1830-as években, amikor a gyöngytyúk hazai meghonosodásának kezdetén voltunk, feljegyzi, hogy Zólyom és Máramaros vármegyékben gyöngytyúkot is tenyésztenek, Csongrád vármegyében pedig „vannak ... az udvarokon, de főképen a' tanyákon számtalan tyúkok, ludak, kacsák, pulykák, galambok, néhol gyöngytyúkok és pávák". 1 A „Mezei gazdaság könyve" című, angolról magyarra fordított és a hazai viszonyokhoz alkalmazott 1855. évi kiadvány szerint kevesen tenyésztik a gyöngytyúkot, mivel felnevelése nagyobb gondot igényel, a baromfiudvarban nyugtalanítja a többi szárnyast és érzékeny a téli hidegre. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium megbízásából készült „Gazdasági táblák" 1875-ben megjelent XXVI. és XXVII. száma a baromfitenyésztésről színes ábrákat is tartalmaz, a gyöngytyúkot ellenben nem említi. A "Gallus" nevű folyóirat rendszeresen közölte a budapesti állatkertben megtekinthető baromfifajok és fajták tojásainak árát, így pl. 1877. évi áprilisi és 1883. évi februári számában azt, hogy a gyöngytyúktojás ára 10 krajcár, ugyanakkor a kokin fajta tyúké mindkét időpontban 40 krajcár volt.