Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

MÁRTHA ZSUZSANNA: A gyöngytyúk eredete és adatok 1945 előtti hazai tartásáról

Érdekes kérdésköre az állattenyésztéstannak a fajhibridek keletkezése. Szakirodalmi beszámolók a baromfiféleségek közötti fajhibridekröl is szólnak. 14 A „Gazdasági La­pok" 1857. évi évfolyamában olvasható, hogy az azévi általános gazdasági kiállításon hazai kakas és gyöngytyúk keresztezéséből származó két — akkori kifejezéssel élve — korcs is látható volt. A "Gallus" nevű 1876-tól 1888-ig megjelent baromfitenyésztési folyóirat 1877. évi júniusi számában írt egy gyöngytyúk tojó és egy közönséges kakas sikeres horvátországi keresztezéséről. Ugyanebben az évfolyamban RODICZKY Jenő a bécsi nemzetközi baromfikiállításról beszámolva megemlítette, hogy ott ebből a faj­keresztezésből származó utód is látható volt. 15 A „Baromfitenyésztők Lapja" 1915. évi évfolyamában gyöngytyúk és páva keresztezéséről jelent meg hír. Eszerint a pármai egyetem állaltenyésztéstani intézetében egy pávakakas és két gyöngytyúk tojó után faj­hibridek jöttek a világra. 1 A múltban nem kevés helyi, országos és nemzetközi baromfikiállítást rendeztek Magyarországon, amelyeken a gyöngytyúk is szerepelt. Az 1885. évi budapesti nem­zetközi baromfikiállításon 8 törzsben 24 gyöngytyúk volt látható. (Ugyanakkor 20 törzs­ben 24 pulykát mutattak be.) Gyöngytyúkokkal ezen a kiállításon az állatkert is szerepelt, amely versenyen kívül állított ki, mert igazgatója a zsűrinek tagja volt. 1 1892 szep­temberében az Országos Baromfi tenyésztési Egyesület Budapesten a Bellevue helyisé­geiben nemzetközi baromfikiállítást mutatott be. Gyöngytyúkokat itt mindössze öt ketrecben állítottak ki, valószínűleg azért nem többet, mert általában udvardísznek te­nyésztették azokat, közöttük a fehérek voltak feltűnőek. 1 Az 1896. október 14-től 22­ig tartott millenniumi baromfikiállítással zárult az ezredévi állatkiállítások sorozata, ezt a baromfikiállítást maga DARÁNYI Ignác földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Azon egyebek között 22 törzsben 45 pulykát és 5 törzsben gyöngytyúkokból 12 pél­dányt mutattak be. Kiállítási nagy érmet két magyar tenyésztő és a bosnyák állami ba­romfitenyésztő telep kapott. 19 A gyöngytyúkokat kukoricával meghízlalva, nem vágják le, hanem megfojtják, így nem véreznek ki, húsuk vadasabb ízű lesz. Sokan, ha választhatnak fácán- és gyöngy­tyúkpecsenye között, a gyöngytyúk mellett döntenek. Kiválóságának ellenére a magyar szakácsművészet régi nagyjai közül JÓZSEF nádor szakácsmesterének, CZIFRAY Ist­vánnak 1841-ben hatodik kiadásban megjelent „nemzeti szakácskönyvéében mégsem szerepel recept a gyöngytyúkpecsenye elkészítéséhez. Könyvének évi ételkalendáriumá­ban viszont megemlíti mint decemberi étket. ORDODYNÉ MAILÁTH Gizella szó­vá tette, hogy az előkelő éttermek étlapjain mindenféle szárnyas olvasható, de gyöngytyúkpecsenye ajánlása rajtuk nem található. A központi vásárcsarnok árjegyzé­seiről szintén hiányzik következetesen a gyöngyös. 1 A két világháború között MAGYAR Eleknek „Az ínyesmester szakácskönyve" a gyöngytyúknak két különleges elkészítési módját ismerteti, ezek: gyöngytyúk citrom­mártással és gyöngytyúk à la Capitol. Szerinte a gyöngytyúk fő attrakciója hófehér, nedvdús mellehúsa, ízéről nem sokan ismerik fel, hogy nem fácánt esznek, amelynek mellehúsa ugyancsak rendkívül ízletes, de combjában szinte elcsontosodtak az izmok. 22 Az újabb szakácskönyvek is nagy elismeréssel írnak a gyöngytyúkpecsenyéröl annak

Next

/
Thumbnails
Contents