Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez

„.. A hernyók nagyobb része elveszett részint mostoha időjárás,...részint madarak, kivált gólyák és verebek által megemésztetvén." HORVÁTH M. 1841.296. p. 74

FÉNYES E. 1842.

1, k. 187-188. p. 75

SZÉCHENYI 1.1830. 373. p. 76

SZÉCHENYI 1.1840. II. p. 77

TT Uo. 78

A SOPRON-Vasi Szeder Egylet... In: Magyar Gazda 1841.820-821. p. 79

SZ. BÁNYAI 1.1981. 56. p. 80

FENTI. 1930.59. p. és SZ. BÁNYAI I. 1981.55. p. 81 OL. P. 1073.23. cs. 63. t.: — Simonyi János, a Kecskeméti Selyemtenyésztési Társaság igazgatójának 1844. ápr. 24-én kelt levele az Iparegyesülethez.; MOHÁCSI Casinói Selyemtenyésztő Egyesületnek rendszabályai, 1837. In: Ismertető, 1837. okt. 8. sz.; PÉCSI selyemtenyésztő egyesület rendszabályai Buda, 1838.4. p.; OL. P. 1073.23. cs. 64. t.: — Birkés Endre esztergomi prímási kiadónak, a tervezett társulat szervezőjének 1843. dec. 22-én az Iparcgyesülethez írt levele.; Csanády Ferenc 1845. júl. 27-i levele Gr. Zichy Jenőhöz; A KUN-FÜLÖPSZÁLLÁSI selyemtenyésztő egyesület. In: Hetilap, 1846.52. sz.; K. KARLOVSZKY E. 1895. 179. p. 82

BUNTA M. 1961.81 -85,87. p. 83

NAGYVÁTHYJ. 1820.202-2 lO.p. 84 ° Magyar Gazda 1842. 1238-124 l.p. 85

Magyar Gazda 1842. 310-311. p. 86

KOSSUTHL. 1842.29. p. 87

GELLÉRI M. 1885.26. p. 88 Az első bécsi birodalmi általános iparműkiállítás 1835-ben volt a Burg termeiben. Itt csupán 8 magyar szerepelt. A második iparműkiállításon (Bécs. 1839. máj.) már 14 magyar vett részt. Az 1845-ös bécsi kiállítás 37 magyar kiállítója közül 19-en kitüntetést kaptak. (A selyemkiállítók közül: — Arany: Hoffmann és fiai; — Ezüst: Radulovits testvérek és Lorenz Alajos, Fehértemplom; Herczog Éva és Petz Ferenc, Pancsova; — Bronz: Ivanovits Ferenc, Eszék; Bruder Rudolf, Bécs és Pozsony; — Méltányló elismerésben részesült: Schmid Antal és Blaschutty Antal, Bogsán.) SZALKAY — NÉMET 1847.276. p. 89

KOSSUTHL. I843.5.p. 90., Uo. 9 ^táblázat az alábbi források felhasználásával készült: JEGYZÉK az első magyar, 1842.; TÁRGYJEGYZÉK a második, 1843.; TÁRGYJEGYZÉK az 1846.; KOSSUTH L. 1843.;GELLÉRIM. 1885. és a Hetitap-ban közzétett díjazások. 92

Kiosztásra került 5 arany, 15 ezüst, 29 bronz emlékpénz, valamint 31 dicsérő oklevél és 36 méltányló elismerés. Néhányat a Nemzeti Múzeum éremtára őriz, egy az Iparművészeti Múzeum birtokában van. (NYARADI G. 1962.144.p.) GELLÉRIM. 1885. 103. p. — Szekszárdon 1842-ben Dőry Gábor, Perczel Mór és más reformpárti nemesek ünnepélyesen megf ogadták, hogy a következő hat évben maguk és mindazok számára, kiket ők ruháznak csak hazai gyárakban készült szöveteket vásárolnak. In: Pesti Hírlap 1842. szeptember 1. A Széchenyi érdekkörébe tartozó Henking Henrik is nehezményezte, hogy a többi magyar vállakózást említetlenül hagyta Kossuth. 95

GELLÉRIM. 1912. 10-11. p. FÉNYES E. 1843. Miért emelkedett a selyemtenyésztés...? In: Magyar Gazda, 1843. július 23-i szám.; OL. P. 1073.23. cs. 63-64. tétel: A Hoffmann és fiai cég jelentései 1842-1845. Szeged városa 1838-ban észrevételezi, hogy míg 1821. és 1822. évben — kincstári beváltás mellett — a szegedi selyemnek csupán kilencede ill. ötöde volt másodosztályú, addig 1829-ben és 1830-ban „egy font sem ve-